Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Gross, Lothár: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben / 278–286. o.

284 DR. GROSS LOTHAR összeköttetésben lévő informatióbüró (1867—1908) levéltára, s végül az úgynevezett Actes de haute police (1849— 1864) értékes iratai. Külön csoportot képeznek azon császári központi hatóságok levéltárai, melyek a Habsburgoknak a spanyol örökösödési háborúban szerzett olaszországi hatalmi állása folytán a habsburgi olasz tartományok berendezését és közigazgatását intézték, sőt néhány éven keresztül, amikor a későbbi VI. Károly császár III. Károly néven Spanyolországban tartózkodott, ez utóbbi ország kormányzását is végezték. Ezen, kizárólag Bécsben székelt hatóságok a következők voltak: a spanyol tanács (Supremo Consejo d'Espana 1702—1736), a Consiglio d'Italia (1736—56), az államkancellária olasz departementja (1755—98) és az olasz udvari kancellária (1793—1805). Viszont az olasz területen létrejött lombardvelencei főkormányzóság (1817—59) levéltára, valamint a velencei köztársaság állami levéltárából származó Dispacci di Germania (a császári udvarban tartózkodó velencei követek jelentései) a provenientia-elv értelmében kiadattak Olaszországnak, de ez alkalomból az olasz levéltárigazgatóság átengedte a házi, udvari és állami levéltárnak e jelentéseknek másolati sorozatát. A provenientia-elv szerint hasonlóképen kiadásra vár az ez iránt folytatott tárgyalások befejezése után a Magyarországon létrejött, de Haynau seregétől Bécsbe szállított úgynevezett Kossuth-levéltár (1848—49, Batthyány Lajos miniszterelnök, a honvédelmi bizottmány és Kossuth kormányzósága elnöki levéltára), valamint az Albert főherceg alatt működött budai fökormányzóság (1849—61) levélxära. A házi, udvari és állami levéltárnak osztrák akták, néven ismert állaga a birodalmi és az államkancellária ügymenetéből származó iratok mellett egyéb eredetűeket is foglal magában, így a gráci és innsbrucki titkos tanácsét, mely hatóságok a XVI. és XVII. század területi felosztásai idején a felsőausztriai és tiroli fejedelmek legfőbb tanácsadó testületei voltak. Szintén vegyes, a birodalmi és államkancellárián kívül egyéb eredetű iratokat is tartalmaznak a XVI. század elejére visszanyúló magyar és cseh iratosztályok. A szekularizált osztrák kolostorok levéltárai, valamint az addig közvetlen birodalmi rendiséggel bíró salzburgi érsekség levéltárának egy része a XIX. század elején került