Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Gross, Lothár: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben / 278–286. o.

A HÁZI, UDVARI ÉS ÁLLAMI LEVÉLTÁR BÉCSBEN 281 felosztásáig létrejött iratait 1920-ban vette át a

; házi, udvari és.állami levéltár. A levéltár történetének ezen futólagos áttekintéséből is kiderül, hogy a mai házi, udvari és állami levéltár egész sorát foglalja magában a különálló levél- és irattáraknak, amelyek az egykori Habsburg-monarchia és a német-római birodalom központi hatóságai működésének írásbeli lecsapódását képezvén, egymással sokszoros összefüggésben vannak és egymást kiegészítik ugyan, de mindamellett mindegyik magában véve is szerves egészet képez. A következőkben egy pillantást akarunk vetni a levéltárban jelenleg őrzött különböző önálló állagokra, azok összetételére és a kutatás szempontjából való fontosságukra. Áttekintésünknél kizárólag a levéltári provenientia-elvhez. tartjuk magunkat, s eszerint azon hatóságot fogjuk megnevezni, melynek hivatali működéséből az illető levéltár létrejött, anélkül azonban, hogy további kérdéseket fölvetnénk, minő volna például, vájjon a provenientia elvének megsértésével idő folyamán levéltártechnikai vagy egyéb okokból egvesíttettek-e különböző eredetű állagok egységes levéltári osztályokká, és vájjon mennyiben befolyásolják az egyes osztályok mai összetételét a korábbi levéltári kezelésnek ilyetén, a provenientiaelwel ellenkező rendelkezései. Kezdjük a sort a régi osztrák állami levéltárral, mely az I. Ferdinándot megelőző osztrák hercegek kancelláriájának működéséből állott elő, s mint ilyen az akkor egymástól alig elválasztható házi ós állami ügyeire vonatkozik egyrészt a Habsburgoknak, másrészt ezek elődjeinek, a Babenberg-házból származó osztrák hercegeknek. Ez a levéltár szinte kizárólagosan oklevelekből és kéziratokból áll, melyek közül az oklevelek a kancellária beérkezett darabjai, s a kéziratok közt a XIV. század óta sorozatosan fennmaradt különböző kancellária-regiszterek a kiadott iratoknak legalább egy részét tartották fenn — egykorú bejegyzések által — számunkra. A levéltárról 1527—47-ben Wilhelm Putsch hatalmas repertóriumot készített, ez a legrégibb jegyzéke e levéltár okleveleinek. Áttérve a többi nagy levéltárra, a német-római birodalmi levéltárak szintén visszanyúlnak a középkorra, még pedig III. Frigyes császár uralkodása kezdetére. Három önálló részre oszlanak: a birodalmi kancellária, a birodalmi udvari tanács és a mainzi főkancellária levéltárára. Anyaguk 1806-ig, a német-római birodalom feloszlásáig tart, A