Levéltári Közlemények, 1. (1923)
Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása / 6–24. o.
22 DR. MISKOLCZY GYULA riak közvetve vágy közvetlenül kimondhatatlan nagy hasznára lehetnek, ha maguk is rendelkeznek történeti ismeretekkel, és a kutatásnak tanáccsal és tettel szolgálatára állanak. A franciák, belgák és olaszok példájára ki kellene adni a levéltár elenchusait és mutatóit. A levéltár ezen feladatai mellett igyekszik az ország tulajdonát képező külföldön elszórt okleveles anyagot viszszaszerezni s — the last, bút not the least —felügyeletet gyakorol a törvényhatósági levéltárak felett. A fennvázolt célok eléréséhez a következő eszközök vezetnek: 1. az Országos Levéltár kiegészítése még hiányzó részéivel; 2. célszerű épület emelése; 3. kellő számú és képzettségű személyzet alkalmazása; 4. a törvényhatósági levéltárak és az Országos Levéltár egymáshoz való viszonyának szabályozása. Tekintettel a pónzszűk időre, csak azt hozza javaslatba, ami azonnal megvalósítható: 1. Az Országos Levéltárat ki kell egészíteni a nagybecsű kamarai levéltárral, az erdélyi kincstári és a királyi kúriai levéltárral. 2. Az egész levéltár szűken és rosszul van elhelyezve, de veszedelem csak a helytartótanács levéltárát fenyegeti. Előbbutóbb gondoskodni kell külön megfelelő épületről; egyelőre megfelelne a kamara épülete is. 3. A személyzet kérdése a legfontosabb és a legégetőbb kérdés, melyet Pauler összeköttetésbe hoz a levéltári anyag beosztásának kérdésével. A beosztás alapját a magyar történelem főbb korszakai képezhetnék és eszerint négy osztályt lehetne felállítani. Az elsőben lennének az összes oklevelek 1 , iratok a legrégibb-időtől a mohácsi vészig; a másodikban az anyaország iratai a mohácsi vésztől 1723-ig, a pragmatica sanctio koráig és a helytartótanács és a kúria felállításáig; a harmadikban Erdély iratai 1540-től a legújabb időkig, mivel Erdély különlegesen fejlődött és iratait a magyarországiakkal nem lehet összezavarni; végül a negyedikben a magyarországi iratok 1723-tól 1848-ig. E mellett a rendszer mellett a levéltár legnagyobb complexumai együtt maradnának, csak a kamarai levéltárat kellene négy osztály között félosztani. Mindegyik osztály élén egy osztályfőnök állana, kiben kivált az osztálya kezeléséhez szükséges ismeretek lennének meg^ < " r . Lényeges kelléke a jövő szervezésnek, hogy a levéltárbán a szellemi munkát elválasszák a gépiestől, a fogalmazói szakot a kezelőtől, mert ez minden levéltári haladás alapfeltétele; így van ez Bécsben, Berlinben,.Brüsszelben, Parisban
