Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - [m-a]: A Magyar Történelmi Társulat bécsi intézete / 214–218. o.

216 VEGYES KÖZLEMÉNYEK levéltárban 1526-tól kezdve, csaknem hiánytalanul megvannak uralkodóink konstantinápolyi képviselőinek jelentései és utasításai, s a nagyfontosságú forrásanyag megérdemelné a közzétételt. Károlyi Árpád emlékiratának hatása alatt született a „Diplomáciai emlékek Magyarország újkori történelméhez" című sorozatos vállalat eszméje, melynek első osztálya a konstantinápolyi residensek és oratorok utasításait és jelentéseit tartalmazná a II. Rákóczi Ferenc-féle emigráció végéig. (V. ö. gr. Klebelsberg Kunó elnöki megnyitó beszédeit a Magyar Történelmi Társulat 1917. és 1918. évi közgyűléseim Századok, 1917. 221. és kk. ós Századok. 1918. 226., 228., 230. 1.) Ezen tervbe vett kiadványok anyaga két főlelőhélyről állítható össze. Az Országos Levéltárban találhatók a magyar főkormányszervek, az udvari kancellária, á helytartótanács és a ,magyar udvari kamara irattárai. Hazánk azonban valósággal nem volt független; ügyei intézésére az uralkodó bécsi központi kormányszervei, a különböző konferenciák, az államtanács, a konferencia-minisztérium és az államkonferencia, a bécsi udvari kamara s az udvari haditanács gyakoroltak döntő befolyást; az ügymenet a magyar hatóságoktól kiindulva, a bécsi központi hatóságokon keresztül vezetett az uralkodóhoz. A bécsi kormányszervek levéltáraiban már tett kísérletet tudományunk a magyar vonatkozású anyag kiaknázására. Gévay Antal nagyarányúnak ígérkezett akta-kiadása után — igaz, hogy a politikai viszonyok következtében csak több évtized elteltével — Fraknói Vilmos és Károlyi Árpád a magyar országgyűlési emlékeket, Szilágyi Sándor pedig Erdély országgyűléseinek emlékeit tették közzé; Takáts Sándor éveken át kutatta az udvari kamara és a haditanács levéltárában a török hódoltság korának történetét; Wertheimer Ede Ausztria és Magyarország történetét a XIX. század első évtizedében főleg a bécsi állami levéltár aktái alapján írta meg; de kutattak ott kisebb-nagyobb mértékben más újabbkori monográfia-íróink is. (V. ö. Szekfű Gyula cikkét: „Die ungarische Geschichtsforschung und die Wiener Archive." Historische Blätter. 1921.) , A monarchia összeomlása után kedvező új kutatási lehetőségek nyíltak a bécsi levéltárakban, melyeknek hozzáférhetővé váltak eddig elzárt osztályai is, és betekintést engedtek a reformkorszak, a Bach-féle abszolutizmus és a kiegyezési kísérletek történetében döntő tényezőként szerepelt miniszteriális szervek irataiba. A Magyar Történelmi