Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ISMERTETÉSEK - [-á-]: Anjoukori okmánytár. Szerkeszti Tasnádi Nagy Gyula. VII. kötet. Budapest, 1920. / 200–212. o.

ISMERTETÉSEK 209 annál is inkább óhajtandó, mivel csak így remélhető a homo regius-i intézmény, középkori közigazgatásunk és jogéletünk e fontos, de kevéssé ismert tényezőjének megismerése. A királyi udvar berendezését feltűntető adatokat is találunk. Így megismerkedünk az uralkodó legszűkebb környezetében szolgáló milesek közül kettőnek a nevével, ú. m. Mochk fia Domonkos mesterével és Jakabóval, aki akkor Zárába az Adriára mint tengernagy küldetett ki („aule nostre miles et ammiratus noster marinus". 489. ós 594. 1.), de természetesen a milesek szerepének megállapítására nagyobb időkör adatai szükségesek, mint az előttünk fekvő köteté. Demeter mesternek, a királyi gyűrűs pecsét Őrének neve már többször fordul elő. Egy alkalommal az országbíró elnöklete alatt ítélő törvényszéken vesz részt, a nyitrai és csanádi püspökökkel, az esztergomi préposttal és a tárnokmesterrel, meg sok más nemes emberrel együtt, mint bírótárs (98. L), a többi három esetben pedig mint az özvegy királyné megbízottja és jogainak képviselője szerepel (2., 231., 271. 1.). Aránylag kevés emlékünk tartalmaz társadalomtörténetileg magában is felhasználható adatot. De így töredékesen is igen figyelemreméltók a Kállay-család levéltárából nagyobb számban kiadásra került és Biri Tamás mesterre vonatkozó oklevelek. Az egyik szerint „hospes de Nagykálló" volt (365. 1.), de az összes többi szerint magánjogi ügyeiben, főleg a Kállayakkal folytatott pereiben éppen olyan elbánásban részesült, mint bármely más nemes (80., 85., 131., 253., 313., 408. 1.). Mindez csak azzal magyarázható meg, hogy teljesen kialakult, zárt társadalmi osztályokat e korban nem kereshetünk, vagy legalább is a földbirtok, bárhogyan is jutott hozzá valaki, döntő volt az illető tulajdonos társadalmi helyzetére és nemesi kiváltságai élvezésére. Az 542—3. lapon közölt oklevél, nemkülönben az 546. lapon levő arra látszik mutatni, mintha Biri Tamás leánynégyed révén jutott volna földbirtokhoz, legalább az említett oklevelek szerint nagyanyjának, aki Lapispataki Vojt leánya volt, leánynegyede miatt is pereskedett. Általánosabb érdekű az a királyi rendelkezés, amely a jobbágyokat és a servienseket, kik elszegényedett és más földesúr szolgálatában álló nemesek voltak („famuli inpossessionati more iobagionum in suis [t. i. a földesúr] possessionibus residentes" és „servientes inpossessionati more aliorum iobagionum in possessionibus eorüm commorántes") egyenlő elbánásban részesíti és bíráskodás tekintetében tell.evéltári Közlemények. 14