Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Lukinich Imre: Tranquillus Andronicus életéhez / 179–186. o.

180 KISEBB KÖZLEMÉNYEK dig ismert életrajzi adatait kívánjuk az alábbiakban kiegészíteni. Tranquilhis traui származású volt. Fiatal korában Olaszországba került, hol különböző városok iskoláit látogatta; maga említi egyik beszédében, hogy Páduában, Bolognában, Sienában, Perugiában és Rómában tanult. Majd Németország iskoláit kereste fel. 1518 körül, valószínűleg a híres Petrus Mosellanus kedvéért, Lipcsében készült tanulmányait folytatni; minthogy azonban itt barátságtalan fogadtatásra talált, még ugyanabban az évben Ingolstadtba, innen pedig nem sokkal később Augsburgba költözött, ahol a folyamatban lévő birodalmi gyűlés figyelmét kívánta felhívni a törökök részéről fenyegető veszedelemre egy latinnyelvű beszédével. Huzamosabb ideig tartózkodott Löwenben is; itt Erasmus ismeretségét is megszerezte, de már 1519 nyarán Párizsban telepedett meg.

1 Ettől kezdve éveken át nem ismerünk róla adatokat; abból azonban, hogy „Dialógus Sylla"-ját, mely 1527-ben talán Strassburgban jelent meg,

2 Lascarisnak ajánlotta, aki Párizsban a görög nyelv mestere volt, s aki a görög nyelv és irodalom ismertetésével tisztelt nevet vívott ki magának, — arra lehet következtetni, hogy párizsi évei alatt Tranquilhis is buzgó művelője lett a görög nyelvnek és irodalomnak. A tudományok művelése azonban Tranquilhis előtt sem volt öncél. Mint humanista társai általában, ő is kereste a befolyásos pártfogókat, sőt — ha alkalom kínálkozott rá — készségesen vállalkozott politikai megbízatások teljesítésére is, mert ez volt a legkönnyebb módja az érvényesülés mellett az anyagi előnyök megszerzésének is. Ez magyarázza meg, hogy midőn I. Ferenc francia király és János magyar király közt megindultak a diplomáciai tárgyalások, a Magyarországba küldött francia követ, Rincon mellett már Tranquillusnak is szerep jutott titkári minőségben.

3 Rincon utóbb visszatért ugyan Tranquillussal együtt, titkárát azonban 1528 nyarán ismét Magyarországba küldte a még be nem fejezett tárgyalások ügyében azzal a megbízatással, hogy igyekezzék János királlyal találkozni, aki ekkor már lengyel földön várta sorsának jobbrafordultát. 1 V. ö. a mondottakra M. Denis: Wiens Buchdruckergeschichte. Wien. 1782. 403-404. IL 2 Apponyi Sándor gr.: Hungarica. I. 151—52. 11. 3 „Questo mio secretario Tranquillo," — írja Rincon 1527 szept. 23-án Kassán kelt s Montmorencyhez intézett levelében. Charriére E.: Négociations de la France dans le Levant. Paris, 1848. I. k. p. 160. Rincon utasítása u. o. I. p. 155—158. 11.