Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Főglein Antal: Zólyom vármegye levéltára / 150–164. o.

160 HŐGLEIN ANTAL A felsorolt 135 jegyzőkönyv és 324 csomó congregatio­nális irat anyagának tartalmát természetesen csak körvona­lazni tudjuk. Az első két iratcsomó csak királyi és nádori leiratokat tartalmaz, a többi vegyes tartalmú. Az ország po­litikai" történetére fontos adat talán kevés található itt, de annál több az értékes ós érdekes adat a magyar társadalom és művelődós történetére nézve. Apró mozaik-darabok hever­nek itt, melyek magukban véve talán csak helyi jelentőségre és érdeklődésre tarthatnak igényt, de összegyűjtve s az egészbe, az egész ezeréves Nagy-Magyarország történetébe beleillesztve, jobban megvilágítják és megértetik azt. Már maga az első jegyzőkönyv, melyről fentebb említet­tem, hogy Nagy-Magyarország legrégibb vármegyei jegyző­könyve, tele van a helyi jelentőségen túl kiemelkedő általáno­sabb érdekű adatokkal. Az azóta már kihalt vagy még most is virágzó és szereplő, esetleg innen már rég elszármazott, a többi századokhoz mérten feltűnő nagyszámú nemes család­nak történetét, szereplését, birtokviszonyait, egymás közti pereskedését érintő feljegyzéseken kívül találunk itt adato­kat a vármegyei administrációnak a XVI. században történt kialakulásáról; a közgyűlések megtartásának módozatairól; az assessorok ténykedéséről s kötelességeiről, mulasztásuk esetén történt megbírságolásukról; a tisztújítások rendsze­réről; a jogszolgáltatás írásbeliségének szabályairól s ezek taksájáról; a tisztviselők díjazásáról; a török elleni hadi­tevékenységről; a követküldésekről; a vármegye siralmas közbiztonsági állapotairól; a nagybirtokosoknak, főuraknak a kisebb birtokosok elleni erőszakoskodásairól; Zólyom várá­nak e században legnagyobbrészt idegen származású vár­kapitányainak s egyúttal a vármegye főispánjainak erősza­koskodásairól; a Balassáknak sokszor még az idegen várkapi­tányok erőszakosságát is túlszárnyaló viselkedéséről; Ver­bőczy István zólyomvármegyei szerepléséről; továbbá- a Dóczyakról, Thurzókról, Frangepánokról; az 1542. évi besz­tercebányai országgyűlésen bepanaszolt Thurry Kristófról, Mária özvegy királyné emberéről, Puchaimról stb. stb. A XVII. századbeli jegyzőkönyvek s egyéb iratok neve­zetesebb adatai: Nemességkihirdetések és igazolások ós szá­mos Összeírás; magánjogi vonatkozású családi pereskedések: a vármegye belélete, adminisztrációja, gazdálkodása, köz­erkölcse, bíráskodása; boszorkányperek; a vármegye és a vá­rosok viszályai a nagybirtokosokkal és várurakkal; követ­küldések; királyi, nádori, főispáni leiratok, rendkívül nagy számban magyar nyelven; Thurzó György és Imre, Trybell

Next

/
Thumbnails
Contents