Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Főglein Antal: Zólyom vármegye levéltára / 150–164. o.

ZÓLYOM VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 161 Gáspár zólyomlipcsei várúr, a Pogrányiak, Csákyak stb. szereplése; Korpona város ujjhúzása a vármegyével; továbbá az Esterházyak feltűnése, akik csakhamar nevezetes szereplői és tényezői lettek a vármegyei életnek s azok maradtak is vagy 250 évig; a minduntalan elszaporodott rablók garázdálkodása; a török elleni hadikészülődések és katonai expedíciók, harcok; a fiileki vár szerepe a vármegye e századbeli életében; a török martalócok állandó pusztításai; a rabságba hurcoltak sokasága, ezek kiváltása (kolduló levelek); török hódoltság a vármegye délibb részein; a török terjeszkedés következtében a városokba húzódó nemesség szerepe, a városok fellendülése; a besztercebányai tractatum a királyi helytartó jelenlétében; a körmöcbányai gyűlésen résztvevők elleni vizsgálat; a Wesselényi-féle összeesküvés s az utána bekövetkező országnyomorítás, üldözés, a német zsoldos hadak garázdálkodása és pusztítása, a vármegye teljes elszegényedése s a nép hallatlan nyomora; Thököly kuruc mozgalma stb. Mindmegannyi adat a vármegye szinte példátlan szenvedéséről, melynek leghűbb kifejezője a vármegyének 1682-ben a nádorhoz írt e néhány sora: „Elégghé meg nem siratható állapotunk annyira keseréti az szomorú szívet bennünk, hogy a kiket Isten e világból ky szólítván halál által feöldben takart, boldogoknak vallyuk!" A XVIII. század nyugodtabb, de nem kevésbbé terhes éveiben kelt iratok adatai, hogy csak néhányat említsek: A most már bővebben tárgyaltatni szokott nemességigazolásokon, összeírásokon, birtok-ügyeken stb. kívül a vármegyei adminisztráció kiszélesítése, a tisztviselők szaporítása, fizetésük rendezése stb., továbbá Rákóczi híveinek üldözése; népszámlálások, összeírások; az ipar, kereskedelem föllendülése, a különböző iparcikkek, munkabérek díjtételeinek többszöri megállapítása (limitáció); Mária Terézia uralkodásának terhei és előnyei: az insurrectio, adók, állandó katonaság; a tótság munkábajárása a jobban termő magyar vidékekre; kulturális fejlődós; a vármegye ez időbeni közállapotai s ezek leírása, művelődéstörténeti adatokkal; külföldi egyetemeket látogató zólyomi ifjak; vallási türelmetlenség; a járványok pusztításai; a cigánykérdés állandó tárgyalása; a zsidók s a bányavárosok; a súlyos adóterhek következtében beállott népmozgalmi tünetek: a tótság tömeges szökdösése Bács, Békés, Pest és Nógrád vármegyékbe (egyedül az 1765. évi jegyzőkönyv 360 tót jobbágy és zsellér nevét sorolja fel, akik egy éven belül az imént említett vármegyékbe szöktek); József császár intézkedései szülte visszahatás, a vármegye Levéltári Közlemények. 11