Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Főglein Antal: Zólyom vármegye levéltára / 150–164. o.

ZÓLYOM VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 159 I. 135 darab bekötött jegyzőkönyv, 1500-tól 1848-ig. Ezek közül az első 1500-tól 1578-ig, a második 1578-tól 1585-ig terjed. A harmadik az 1606-ik évvel kezdődik. Az 1606-tól 1640-ig terjedő időből 12 könyv töredékes és rendszertelenül csoportosított. Sőt van kettő olyan is, t. i. a harmadik és ötödik számú, amelyben a XVII. század elejétől az utolsó évtizedéig szóló bejegyzések vannak. 1640-től kezdve a jegyzőkönyvek időrendben folytatódnak 1848-ig. A latin feljegyzéseket a XVI. században elvétve, de a XVII. században már sűrűn tarkítják magyarnyelvű végzések, rendeletek, tanúvallomások, jelentések stb. E jegyzőkönyvekhez sorakozik harminchat vaskos mutatókönyv. Az első mutatózást 1780 és 1790 között Urbányi vicenotarius és Remenius levéltárnok végezték. A harminchat mutató a felölelt anyag időrendje szerint négy csoportra oszlik: 1606-tól 1790-ig; 1790-től 1800-ig; 1800-tól 1824-ig és 1824-től 1848-ig. E jegyzőkönyveknek mintegy kiegészítői az ú. n. congregationális iratok, 1600-tól kezdődőleg 1848-ig. Tartalmuk szerint közigazgatásiak, katonaiak, egyháziak, kereskedelmiek stb., és időrendben, összesen 324 csomóban vannak elhelyezve. Ide sorakozik még egy csomó az országos küldöttségek levelezéseivel és fogalmazványaival, s végül huszonhárom db. elenchus az 1500-tól 1811-ig terjedő iratokról. Ez elenchusokat, mint már említettem, 1750 körül kezdték el. Megjegyzendő, hogy e jegyzőkönyvek és iratok folytonosságában több helyen is megszakítás történt. Sajnos, épp a fontosabb, az országos politikai eseményekre vonatkozó jegyzőkönyvek és iratok tűntek el. Így hiányoznak az 1585— 1606 közti jegyzőkönyvek, tehát ezek között a Bocskay szereplésére vonatkozó feljegyzések is; a Bethlen Gábor zólyomi szerepléséről s az ez időből eredő feljegyzések s iratok; az 1670 körüli, a Wesselényi-féle összeesüvés idejére vonatkozó jegyzőkönyv és iratok. Ez utóbbiak eltűnését megértjük a vármegye többszöri sürgetéséből, amellyel azokat az iratokat visszakérte, amelyeket a Wesselényi halála után meginditott vizsgálat alkalmával Murány várába, majd Rottal gróf parancsára Lőcsére vittek. A vármegye azonban sohasem kapta vissza ez iratait. Ugyancsak eltűntek a Rákóczi szabadságharca idejéből az 1703—1709. évek összes jegyzőkönyvei és iratai.E hét évi időről a vármegyének semmiféle feljegyzése sincs, s csak a számadási könyvekből lehet némi sovány adatot kihalászni. Ugyancsak hiányzik, amint már említettem, az 1848/49. évi iratok legnagyobb része is.