A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

III. 1919-1944.

A főszolgabíró járásai községeit süríin látogatta. Azokkal gépkocsi és telefon utján állandó érintkezésben volt. Ismernie kellett nemcsak az elöljárókat (jegyző, biró), hanem a lakosság legtöbb számottevő tagját (papot, tanitót, ügyvédeket, orvosokat, nagyobb birtokosokat, gazdatiszteket, a képviselőtestületbe tartozó gazdákat stb.). Tisztában kellett lennie a községek problémáival, anyagi lehetőségeikkel, szükségleteikkel, az emberek gazdasági helyzetével, szokásaival. Igy jobban tudta megítélni, mint bármely magasabb hatóság, a községekhez rajta keresztül intézett rendeleteket és a községeknek hozzáérkező felterjesztéseit. d) A főszolgabiró e sokoldalú hatásköre mellett járási és községi szinten még számos, többé-kevésbé széles hatáskörű egyéb közigazgatási szervet is találunk: a törvényhatóság mellett működő központosított állami szakszervek hálózatának községi szinten működő részeit, valamint községi és társadalmi szerveket. Ezeknek erősen egymásbafonódott és egymást kiegészítő hatáskörei csatlakozva a főszolgabírói hatáskörhöz, együttesen alkották a járási szinten folyó közigazgatást, A belügyi igazgatás vonalán az általános igazgatást - mint láttuk - a főszolgabíró tehát törvényhatósági szerv, valamint községi szervek együttesen látták el. A rendészeti igazgatásban egymás mellett, egymást kiegészítve működtek állami (csendőrség: szárny, szakasz, őrs), községi (szolgák: községi rendőr, éjjeliőr és szegödményesek : mezőőr, erdőőr, hegyőr stb.), valamint társadalmi szervek: nemzeti munkavédelem (munkavédelmi körzetvezetö, alkörzetvezető). Az egészségügyi igazgatás terén a községekben egyaránt találunk állami (tisztiorvos, községi és kőrorvos) biztositó-intézeti (OTI. társpénztár) társadalmi (védőintézetek: Stefánia, zöldkereszt) és k'özségi szerveket (községi szülésznők, halottkémek, hirsvizsgálók). - A pénzügyi igazgatásban az adókezeiést részben állami szervek, (adóhivatalok) részben községi szervek látták el. A pénzügyi ellenőrzés viszont teljes egészében állami volt (forgalmiadó -ellen örök, malom ellenörök és a pénzügyőrség), -A vallás és közoktatásügyi igazgatás vonalán különösen változatos alárendeltségben működő szervekkel találkoztunk. Az iskolák u. i. lehettek községiek, felekezetiek, államiak: - az iskolánkivüli népmüvelés viszont törvényhatósági feladat, a leventeoktatás 1938 előtt községi és törvényhatósági, azután állami ieladaí volt. Itt találjuk meg az egyházi szerveket is : járási szinten espereseket, plébánosokat, lelkészeket. - Hasonlóképpen változatos alárendeltségű volt a földmüvelésügyi igazgatás "Járási szintű szervezete. Mezőgazdasági vonalon állami (járási gazdasági felügyelő) és társadalmi szerveket (gazdasági tudósító, növényvédelmi körzetvezetö és megbízott, munkásjogvédö) találunk, az állategészségügy részben állami, (járási állatorvos) részben községi (járatlevél kezelés) alárendeltségben működött. Az ipar. kereskedelem és közlekedésügy vonalán a kereskedelem és forgalom szervei legnagyobb részt államiali (MÁV, Posta) kisebb részben vármegyeiek (utbiztos, utkaparó) esetleg községiek (községi utkaparók) voltak. Mint látjuk tehát a járási és a vele bizonyos szempontból egységet alkotó községi szinten állami, törvényhatósági, községi, társadalmi szervek egész sorozata találkozott össze: a főszolgabíró szerepének nagy Jelentőségét mint emiitettük éppen az adta meg, hogy tulajdonképpeni hatáskörei mellett igen csekély kivétellel mindezek felett valamilyen formájú felügyeletet, ellenőrzést. esetle\g éppen irányítást gyakorolt. Nem csodálható tehát ha elsőfokú hatásköre szélesebb területekre terjedt ki mint az alispáné: az aisófoku közigazgatást nemcsak vármegye és községek, hanem vármegye, községek és állami szervek aisófoku tagjainak viszonylatában is tulajdonképpen az ő állása fogta össze. A főszolgabírónak csak elsőfokú hatásköre volt. fellebbezni hozzá nem lehetett 11. A vármegye első tisztviselője, a vármegyei közigazgatás vezetője, a vármegyei tisztviselői kar főnöke most is az alispán voit a) A vármegye önkormányzati hatáskörében ö hajtolta végre a törvényhatósági bizottság és a kisgyűlés határozatait (az ezek fent ismertetett ügyköreibe vágó iratok tehát az alispáni irattárban találhatók !)„ s intézkedett minden más önkormányzati ügyben, amely nem volt a közgyűlés, kisgyűlés, közigazgatási bizottság, vagy más szerv hatáskörébe utalva. Gondoskodott a közgyűlés és kisgyűlés tárgyainak előkészítéséről. Gyakorolta az utalványozási jogot a vármegye költségvetése (ideértve a vármegye által kezelt alapokat is) terhére. Átvette a vármegye közönségéhez intézett kormányrendeleteket: leveleket, jelentéseket, folyamodványokat Aláirta a törvény-