A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.
III. 1919-1944.
hatóság nevében kiállított okmányokat, leveleket és felterjesztéseket, őre volt a vármegye pecsétjének, ö képviselte a vármegyét kifelé. Rendelkezett a vármegye tisztviselőivel, beosztotta a vármegyei kezelőszemélyzetet, annak tagjait ő rendelte központi vagy külszolgálatra; Fegyelmi eljárást rendelhetett el a főjegyző, a tisztiföügyész és az árvaszéki elnök kivételével a vármegye, továbbá a megyei városok, nagy- és kisközségek összes alkalmazottai ellen és őket állásuktól is felfüggeszthette, A vármegyei kezelő tisztviselők, egyes megyei városi tisztviselők és az összes nagy- és kisközségi alkalmazottak ügyében elsőfokú fegyelmi hatóságként járt el. Alkalmazta és elbocsátotta az altiszti és szolgaszemélyzetet. Az ő hatáskörébe tartoztak a vármegyei tisztviselők és kezelőszemélyzet, az összes megyei városi és községi alkalmazottak és tisztviselők kisebb illetménypótlék ügyei (családi pótlék, nevelési segély engedélyezése és megszüntetése, temetési segély engedélyezése, élelmezési illetmény felemelés stb.). Az alispán a községek belső ügyvitelét és pénzkezelését időszakonként megvizsgálta. Jóváhagyta a községek költségvetését és felülvizsgálta zárószámadásaikat. Ennek kapcsán ő engedélyezett költségvetésükben hitelátruházasokat, szükség esetén ő intézkedett vagyonuk zárlat alá helyezése iránt. A megyei városok, a kis- és nagyközségek esetében ugyancsak ő engedélyezett bizonyos területátcsatolásokat egyes helységek között, ö állapította meg az orvosi, állatorvosi és jegyzőségi kör székhelyét, az ő hatáskörébe tartozott a szövetkezésben álló községek közös szükségletének felosztása az érdekeit községek között és a község ellen indított per esetén ö bizta meg a tiszti főügyészt a község képviseletével. b) Az alispán konkrét igazgatási hatásköre szintén széleskörű, bár a vármegyei igazgatás apróbb részleteire is nem annyira első, mint inkább másodfokon terjed ki. aa) Elsőfokú hatáskörei közül aránylag terjedelmes volt a belügyi igazgatás terén gyakorolt hatásköre. Anyakönyvi ügyekben az ő hatáskörébe tartozott a házassági kihirdetés alóli felmentés engedélyezése, törvényesités megállapítása és anyakönyvi feljegyzésének elrendelése. Rendészeti ügyekben hatásköre a főszolgabíróhoz képest meglehetősen korlátozott volt: egyesületi ügyekben ő hozott határozatot, sajtórendészeti vonalon a törvényhatóság területére ő engedélyezte belföldön kiadott sajtótermék utcai terjesztését és ö vette tudomásul az időszaki lap alapítására vonatkozó bejelentést. Tüzrendészeti vonalon Ö erősítette meg tisztségében az önkéntes tűzoltóparancsnokokat, -* útlevél ügyekben a törvényhatóság egész területére nézve ő volt az útlevél kiállító hatóság és az ö hatáskörébe tartozott az útlevél érvénytelenné nyilvánítása és bevonása. A törvényhatóság területén ő engedélyezte az adománygyűjtést és koldulást. Egészségügyi vonatkozásban hatáskörébe tartoztak az ásványvizek, gyógyforrások, gyógyfürdők engedélyezésével kapcsolatos egyes ügyek, ő ellenőrizte a szegénybetegek számára történt gyógyszerrendelést és egészségügyi szempontból ö ellenőrizte a gyógyszergyárakat, gyógyszerészeti laboratóriumokat, ö engedélyezte a hullaszállitást belföldrői-küiröldre. belföldön egyik törvényhatóság területéről a másikra, Ö engedélyezte magánszemélyek részére gyógyszereknek külföldről való behozatalát is. Betegellátás területén az alispán joga volt a törvényhatóság által fenntartott kórházaknál a magánosokat terheiö betegápolási költségek elengedése. Szegénysegélyezési téren ő döntött a szegény segélyezési költségek viselése és mértéke kérdésében megyebeli megyei városok, vagy megyei város és községek, valamint ugyanannak a megyének különböző járásai területén fekvő községek között előállt vitában. bb)A pénzügyi igazgatás vonatkozásában az alispánnak még annyi hatásköre sem volt, mint a főszolgabírónak: meglévő csekély hatáskörében jóformán kizárólag felvilágosításokat adott, adatokat közölt az adóügyi szakhatóságokkal.