A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

II. 1886-1919.

bb) A korszab végére mindenesetre nagyjából - egészében kialakul a városok bevételi lorrásainak az a rendszere, mely a városok háztartásának végig a polgári korszakon szilárd bázisai adja. E bevételek rendes és rendkívüli bevételi források szerint oszthatók meg. A rendes bevételek magánjogi és közjogi természetű bevételek lehetnek. A magánjogi természetű bevételek a) magángazdasági bevételek. Ilyenek: épületek bérjövedelmei, bérbeadott vagy házilag kezelt gazdaságok, egyéb ingatlanok, cselekvő tőkék stb. - b) üzemek és vállalatok bevételei, ezek : vízvezetéki mü, községig takarékpénztár, téglagyár, vágóhíd, szeszfőzde, jéggyár stb. c) jogok, javadalmak, például: itaimérési jog, helypénzszedési jog. vadászati jog, halászati jog, stb. A közjogi természetű bevételek tulajdonképpen a szorosan vett közszolgáltatások. Ezek a következők : 4. Állam által átengedett adók. Ilyenek : kereseti adók, forgalmiadó részesedés, fogyasztási adók, fogyasztási adópótSékok és italmérési illeték,, 2. a városok által rendszeresen bevezetett közszolgáltatások. Éspedig : a) az állami egyenesadók. nevezetesen föld-, ház-, társulati és tantiémadó után kivetett községi pótadó ; b) önálló városi adók (ebadó. vigalmi adó. ásványvíz és szikvizaadó) r c) illetékek (ingatlanvagyonátruházási illeték, szemétfuvarozási illeték) > d) járulékok (ut- és járdaburkolási-, csatornázási járulék) ; e) helyhatósági dijak (Hatósági engedélydij, anyakönyvi díj, ipardü, marhalevél kezelési dij. vágóhídi és husszemledijak. vásáridijak, ravatalozási és sirhelydij stb») ; f) vámok (vámdijak, útadó, közmunkaváltság).: 3. a szórványosan bevezetett közszolgáltatások. Ezek: a) önálló városi adók (házbérkrajcár., vagy házbérfillér, telekértékadó) ; b) járulékok (tűzoltási járulék, idegenforgalmi járulék, inségjárulék). E rendes bevételek mellett megtaláljuk a rendkívüli-bevételi forrásokat is: főleg a kölcsön. Ennek méreteiről, felhasználásáról a továbbiakban lesz még szó. cc) A város háztartását ellátó igazgatási szervezet a város nagyságától és anyagi helyzetétől függően differenciált. A városok mindegyikében találunk gazdasági ügyosztályt, mely a város gazdasági ügyeivel kapcsolatos különféle teendőket lát el, - e mellett működnek egyes gazdasági feladatok megoldására létesített különleges szakszervek. Ilyen a városi adóhivatal (nem tévesztendő össze a városban müködö m. kir. adóhivatallal) mely a város széles pótadóztatási joga következtében befolyó adók és illetékek kivetését, adminisztrálását intézi, - amellett ez látja el az állami adó legalsófoku kezelésével kapcsolatos helyhatósági -- részletesen a következő periódus tárgyalásánál ismertetendő - teendőket is. A városi javadalmi hivatal hatáskörébe a város áital bérelt vagy tulajdonát képező javadalmak kezelése és hasznosítása tartozott. Egyes helyeken külön szerv kezelte a város ingatlanait és irányította az azokon folyó gazdálkodást stb. dd) A városok gazdasági igazgatását ellátó apparátusban egész külön helyet foglalnak el a különféle üzeme!:, vállalatok. A városok ugyanis az általuk kezelt, s mint láttuk jelentős magánvagyont igyekeztek hasznoíhajtó üzletekbe fektetni, s erre legalkalmasabbnak üzemek szervezése látszott. Egyrészt ilyen célokra törvényesen lehetett mobilizálni a városi vagyont, másrészt a városok uralkodó rétege helyesen ismerte fel a növekvő igényeknek megfelelő üzemek alapításában kínálkozó jó üzletet. Ugyanakkor meg volt a lehetőségük arra is, hogy még objektíve a köznek kevésbé is hasznos, kevésbé igényelt, számukra azonban zsiros profitot biztosító vállalkozásokat is létrehozhassanak a közgyűlésben ülő érdektársaik segítségével.