A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

II. 1886-1919.

Már az I. világháborút közvetlen megelőző évek városfejlesztési törvénye az 4912:58. tc. is fokozott mértékben kívánja elősegíteni a városok ilyen irányú tevékenységéi. Lehetőséget ad a városoknak arra. hogy törzsvagyonukat szükség esetén gyorsan elidegenithessék. Szemben az 4886 évi törvény merev tilalmaival és hosszadalmas eljárásaival, a törvény elismeri, hogy a városokra nézve fontos létkérdés, hogy «a városi és magántulajdon csereforgalmát a mindenkori konjukturák kihasználására alkalmas üzleti gyorsasággal bonyolíthassák le». A törvény ennek megfelelően köny9 nyitéseket is engedélyez a városok számára. A törvény ezen rendelkezései tulajdonképpen már egy erősen kialakult fejlődést gyorsítottak meg, hiszen a 90-es évektől kezdve a városokban már egyre nagyobb méretekben indultak meg az ilyen vállalkozások- E méretekre jellemző, hogy 4942-ben a városok tartozása, mely jórészt az ilyen befektetésekre fordított kölcsönök felvétele folytán állt elő, az 4902. évi 240--220 millió koronáról, már 370-380 millió koronára nőtt íel. Az üzem alapítás ok többféle módon történnek: ha valamelyik üzem egészen, vagy tu Íny o mór ész ben közigazgatási jellegű, közérdekű tevékenységet fejt ki. ugy az illető üzemet egészben, vagy részben beolvasztják a közigazgatás organizmusába. Az üzem alkalmazottai tehát ugy tekintetnek, mint a többi közigazgatási, közszolgálati alkalmazottak, és az üzem ügyvitelét is a közigazgatási' hivatalok ügyvitelének módjára szabályozzák. Az üzem vezetőjét is közszolgálati alkalmazottnak tekintik, aki éppen ugy alá van rendelve a törvényhatóság vezetőségének, mint más közigazgatási hivatal vezetője. - Vannak azután olyan típusú üzemek, amelyek, bár még nincsenek önálló kereskedelmi társaság alakjában megszervezve, azért természetüknél fogva a tulajdonképpeni közigazgatási apparátustól már többé-kevésbé függeUenek. Szervezetüket és működésüket a tulajdonos önkormányzat által alkotott, illetve jóváhagyott üzemi szabályzat határozza meg közelebbről. Az önkormányzat az ilyen üzemekkel szemben befolyását a vezetés és irányítás tekintetében közvetlenül is gyakorolhatja, az üzem vezetését pedig az üzemi szabályzat értelmében kinevezett üzemi igazgatóság kezébe helyezi. Ennek az önkormányzat kötelező utasításokat adhat, s működéséért felelősségre is vonhatja. -- Van viszont a közháztartási üzemeknek egy olyan tipusa, mely az aktív közigazgatástól szintén többé-kevésbé függetlenítve, de már önálió kereskedelmi társaság alakjában működik. Az ilyen üzemek rendszerint, mint szabályszerűen bejegyzett cégek a kereskedelmi törvény határozatainak megfelelően, részvénytársaságok alakjában vannak szervezve. Vezetésük általában olyan, mint a részvénytársaságoké: az önkormányzat tulajdonjoga az üzemmel szemben azáltal jut kifejezésre, hogy a részvénytársaság részvényei az önkormányzat kezében vannak. Az önkormányzat a RT jogokat kiküldött megbízottai utján gyakorolja, akiknek éppen ugy. mint az igazgatósági és felügy el öbizotts ági tagoknak,, állásfoglalásuk tekintetében kötelező utasításokat adhat. - Van végül a városok által létrehozott üzemeknek egy olyan tipusa, amely a tulajdonképpeni közigazgatástól lényegében független, A város ugyanis koncessziót adhat valamely kapitalista cégnek üzem létrehozására. Ez azt jelenti, hogy a cég meghatározott ideig, ami alatt befektetett tőkéi és annak bőséges kamatai visszatérülnek, monopóliumot élvez. A koncessziókban kiköthetnek olyat is, hogy meghatározott idő után az üzem részvényei fokozatosan az önkormányzat tulajdonába mennek át, esetleg bizonyos mérsékelt megváltási összegért. ee) Az e lehetőségek során meginduló, velük kapcsolatos roppant spekulációk következtében már 4942-ben a kormányzat kénytelen volt beavatkozni az üzempolitikába. Már az 4942 : 58. tc. ugy intézkedik, hogy bizonyos esetekben a belügyminiszternek kell kezdeményeznie üzemek létesítését. Ezelőtt ugyanis az volt a helyzet, hogy a belügyminiszter megakaszthatta a neki nem tetsző városi közintézmények, üzemek létesítését, de az illető várost nem kötelezhette arra, hogy ugyanakkor e helyett másik üzemet, vagy közintézményt létesítsen. Az uj rendelkezésnek az volt a célja, hogy a belügyminiszternek jogában álljon az üzemek létesítésének sorrendjére megfelelő befolyást gyakorolni, s igy a roppant spekulációk s nem egyszer pafiamák által létrejött u.n. «közüzemek» létesítése körül támadt, a dolgozók körében egyre növekvő felháborodást és feszültséget valahogy levezethesse. Mindezeknek eílenére az első világháború előtti években a városok szervezetében már jelentékeny helyet foglalnak el a különféle városi üzemek, tartozzanak bár egyik, vagy másik szerv zési típushoz. A törvényhatósági városok jó részében találunk ekkor már gázmüvet, vízmüvet, elektromos müveket, városi nyomdát, csatornamüvet, sok városban van íürdő, téglagyár, jéggyár, szeszfőzde, községi takarékpénztár, zálogintézet, egyes helyeken a mozi is városi kézben van. Mindezek egyik vagy másik szervezési típusban jöttek létre, s ennek megfelelően irataik vagy