A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

II. 1886-1919.

vény Jelentékenyen csorbítja a törvényhatóság szabályrendeletalkotásí jogát: kimondja, hogy a szabályrendelet csak az érdekelt miniszter egyetértésével, anpak Jóváhagyó záradékával érvényes, s olyan esetekben, mikor a szabályrendelet alkotását törvény teszi a megye kötelességévé, messzemenő jogot biztosit a kormánynak a szabályrendelet kiegészítésére, átalakítására, sőt arra is felhatalmazza a kormányt, hogy esetleg rendeleti ulon intézkedjék. Végűi kiegészítve a -1870-i törvénynek a kormány utasításainak feltétel nélkül való végrehajtására vonatkozó részét, a törvény kimondja, hogy az olyan kormányrendeletet, melyben határozottan ki van fejezve, hogy végrehajtása az faliam veszélyeztetett érdekei miatt* szükséges, feltétlenül és azonnal végre kell hajtani. 2. A végrehajtó apparátus szervezete és hatásköre A végrehajtó apparátus szervezete és hatásköre, leszámítva a hatáskör csökkenése folytán előállt és már emiitett változásokat (pl. a vármegyei mérnöki állás megszűnése^ az 1886-1 törvényben az 18704 állapothoz képest továbbra is változatlan. Mind szervezeti, mind hatásköri változásokat csupán a törvényhatóság hatáskörének a következőkben ismertetendő további korlátozásai fognak Jelenteni. 3. A törvényhatósági önkormányzat korlátozása Az előző periódusnál ismertetett vonalakon 1886 1919 között is tovább folyik a törvényhatósági önkormányzat korlátozása, I. Ennek egyik fötényezője továbbra is a főispáni állás, a főispán hatáskörének állandó növekedése. Az állás súlyát nagyban növeli az a körülmény, hogy az 1886-i törvény (szemben az 1870-ivel, mely a főispán működési körét még csupán magára a törvényhatóságra korlátozta) most kimondja, hogy a főispán a törvényhatóság egész területén az igazságszolgáltatási szervek kivételével valamennyi állami közeget ellenőrizheti, azoktól felvilágosításokat kérhet, működésükről jelentésekel lehet a miniszternek, a törvényhatóság területén történő minden fontosabb kinevezésnél, vagy előléptetésnél pedig véleményét meg kell hallgatni, A főispán személye igy tehát a törvényhatóság egész területének igazgatását összefogta s ehhez képest a törvényhatóság jelentősége csökken. Ugyancsak a központi hatalom fokozott érvényesülését mutatja a törvénynek az az 1870-ben még szintén meg' nem lévő rendelkezése, mely szerint ugyanaz a személy szűkség esetén több törvényhatóságnak egyszerre is lehet főispánja. Az önkormányzati közigazgatás fokozott ellenőrzését jelenti a főispánnak az a kötelessége, hogy a félévi számonkérö szék tapasztalatairól 8 nap alatt köteles a belügyminisztert tájékoztatni, á főispánnak ellenőrzési és felügyeleti jogkorében joga van az alispánhoz, illetőleg polgármesterhez, s rajtuk keresztül az önkormányzati közegekhez, rendeleteket kibocsátani, jelentéseket pedig mindenkitől közvetlenül is követelhet. A szolgabirák járásokba való beosztását szintén a főispán intézi: az alispánokat és a föszolgabirákat azonban ennél - ha akarja meghallgathatja. Megvan a joga. a véleménye szerint államérdekeket/ vagy törvényt sértő közgyűlési határozatot a minisztériumhoz felülvizsgálatra felterjeszteni. Az alispánnak a törvény szintén kötelességévé teszi, hogy a főispánnak egyes ügyekre vonatkozólag, s a tőle kapott utasítások végrehajtásáról esetről-esetre részletes jelentéseket tegyen. Növeli a főispán hatáskörét *

z a körülmény is, hogy a törvényhatósági bizottsági választásnál a torvény, főispáni felterjesztésre, (törvénysértések* esetén lehetővé teszi a belügyminiszternek a választás megsemmisítéséi. A kormánynak a kezében lévő csendörséggel ez a § tehát ujabb lehetőséget adott minden kényelmetlen elemnek az önkormányzati testületekből való kiküszöbölésére. Mindezzel szemben az 1907-ben átmenetileg hatalomra jutott ellenzék által az 1907:60, tc.-ben a törvényhatóságoknak biztosított úgynevezett garanciális panaszjognak, (mely szerint a torvényhatóság törvényes hatáskorének megsértése miatt a közigazgatási bíróságnál panaszt emelhet) sok gyakorlaü jelentősége már nem igen volt 11 Továbbra is* folytatódtak a törekvések, hogy - elsősorban a vármegyei - törvényhatóságok hatáskörét résziben további törvényes intézkedésekkel korlátozzák, részben pedig,hogy végrehajtó apparátusukait minél inkább kivonják a törvényhatósági bizottság befolyása alól és őket a kormányzat akaratának engedelmes végrehajtóivá tegyék. 24