A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

I. 1867-1885.

3. A törvényhatósági önkormányzat korlátozása A bevezetésben már emiitett okoknál fogva a városokkal szemben a kormányzat centralizációs törekvései e korszakban még lényegesen kevésbé érvényesültek, mint a vármegyék esetében. A törvényhatósági joggal felruházott város hovatovább igy sok szempontból teljesebb önkormányzati jogokkal rendelkezett mint a vármegye. I. A főispán hatásköre a törvényhatósági joggal felruházott városban is teljesen azonos a főispánnak a vármegyével szemben gyakorolt hatáskörével. II. a) Az árvaszékek egységes szervezése a városi törvényhatóságra éppenugy vonatkozott, mint a vármegyékre. b) Nem érinti: azonban, a városokat a megyék pénzügyi -önállóságának- 4 88S4iaií történt megcsónkitása. A városok továbbra is megtartották pénzügyi önállóságukat, költségvetésükbe az állam nem szólt bele, - igaz, hogy hozzájárulást sem fizetett terheik viseléséhez. A városoknak erre nem is volt szükségük: ingatlanaik, fejlődő üzemeik, a megyékkei szemben nem korlátozott városi pótadóik, illetékeik, javadalmaik, általában a helyhatósági jövedelmeik bőségeséi* íedezték kiadásaikat. III. a) Pénzügyi vonalon - bár az állami igazgatás a városi törvényhatóság esetében is pontosan olyan mértékben el volt választva, mint a vármegyénél -. a városnak azért vannak olyan alsóbb fokú feladatai, melyek a vármegyénél - mivel az nem közvetlen helyhatóság - hiányzanak. Így a városi adóhivatal továbbra is megmarad, -- ellátja a városnak, mint helyhatóságnak az állami adók kezelése körüli mindazon funkcióit, amelyeket a községek is végeznek (az egyénekre felbontott adókezelést), azonkívül ellátja a város pótadókból befolyt jövedelmeinek kezelésével kapcsolatos teendőket b) Oktatási vonalon a város ugyanúgy, mint bármilyen község, fenntart különféle tipusu és íoku iskolákat. Szakmai felügyelet és irányítás szempontjából az állami irányítás és felügyelet rájuk is kiterjed, de az ezzel kapcsolatos adminisztratív, pénzügyi, személyzeti feladatok megoldását a város maga látja el. Mindezek olyan feladatok, melyeket a vármegyéknél - közvetlen helyhatósági funkcióik nem lévén, - hiába keresnénk. c) Ugyanezen ok miatt maradt meg a város hatáskörében a műszaki feladatok ellátása is. A városban előforduló bonyolult műszaki feladatok megoldását ut. az ÁÉH. hálózata nem tudta magára vállalni, s igy míg a vármegyei mérnóki állást 4877-ben megszüntették, addig a városi műszaki hivatalok továbbra is megmaradtak, sőt a város fejlesztésével párhuzamosan, főleg a következő periódusban, egyre jobban kifejlődtek. d) Végül nagyjelentőségű különbségként megmaradt a városok hatáskörében a vármegyétől elvett közbiztonsági és rendészeti feladatok ellátása. Mig a vármegyék karhatalmi alakulatai helyét 4 884től kezdve az állami csendőrség foglalja el. a városokban a városi rendőrség megmaradt a város által fenntartott és irányított testületnek a városkapitány, később városi rendőrkapitány vezetése alatt. e) A közigazgatás központi irányítás alatt álló főleg szakszolgálati hálózatának kiépítése - ha nem is olyan mértékben vagy jelentőséggel mint a vármegyékben - de a városokban is szükségessé teszi a közigazgatási bizottság megalakítását. Az 4876:6. tc. a vármegyékkel egyidejűleg itt is megalakítja a közigazgatási bizottságot, teUesen azonos szervezettel és hatáskörrel. Eltérések csupán a városnál hiányzó ügykörök miatt keletkeznek.