A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

I. 1867-1885.

4. A törvényhatósági bizottság szervezete és hatásköre a) A városi törvényhatóság törvényhatósági bizottságának lényegében ugyanolyan leiadatokat kell megoldania, mint a vármegyeinek. Ennek megfelelően lényegében hatáskörük és szervezetük is azonos egymással. A mégis meglévő eltérések egyrészt formai, jellegűek, másrészt pedig a városnak a vármegyéétől némileg eltérő funkcióiban, végül a kormányzatnak a városokkal szemben alkalmazott, a központosítást is kevésbé erőltető politikájában gyökereznek. Mindezek okaira a bevezetésben már rámutattunk. Az ebből adódó konkrét eltérések a következők : A törvényhatósági bizottság közgyűlésének a városban hivatalból tagjai: a polgármester. Jegyző, tanácsnokok, rendőrkapitány, tiszti-ügyész, árvaszéki elnök és ülnök, pénztárnok, főorvos, főmérnök, közgyám, számvevő, levéltárnok. A közgyűlés különféle választmányai itt is megtalálhatók, kivéve az állandó választmányt, melynek funkcióit a városban a városi tanács látja el. Amellett a város helyhatóság jellegéből eredő többrétű íeladatok következtében itt nagyobb számú és sokkal több területet érintő, csupán véleményező szerepet betöltő közgyűlési bizottság található. b) A közgyűlés hatáskörét illetőleg az eltérések részben onnan származnak, hogy a városi törvényhatóságnak területileg nincs olyan széles felügyeleti hatásköre, mint amelyet a vármegye a községekkel szemben gyakorol. - ezért az ilyen ügykörök a városnál hiányzanak. Város esetében jelentős többletet jelent viszont hatáskörben az a körülmény, hogy a város elsőfokú helyhatósági jogot is gyakorol és hogy jelentős magánvagyona van. Ennek folytán a városi közgyűlés a várost illetően egyházi kegyúri és iskolai jogokat gyakorol, kezeli a város javára tett alapítványokat, felügyel a város kezelésében lévő intézményekre, szabályozza a város területén az élelmiszer árakat, kezeli a város ingó- és ingatlan vagyonát, beruházásokat eszközöl, szabályozza a városi közmunka felhasználását stb. Ezzel áll összefüggésben az is. hogy míg a megyék megyei pótadót csak az állami egyenes adó (föld-, ház-, jövedelem, kereseti adó után) vethetnek ki, addig a városoknak joguk van a közvetett állami adók után is kivetni pótadót (Ilyen közvetett állami adók a forgalmi és általában a fogyasztási adók.) A városi törvényhatóságoknak a törvény megadja azt a jogot is, hogy területükön illetékeket, helypénzeket és vámokat szedhetnek és az állam állal igénybe nem vett uj adókat hozhatnak be. Az e felett való döntés, szintén a közgyűlés hatáskörébe tartozik. E jog gyakorlására azonban a kormány engedélye szükséges, melyet indokolva kell kikérni, A kormány azután, ha az adó nem sérti az állami bevételeket és az ipar és kereskedelem érdekeit, engedélyezheti ezt. Különben a városi törvényhatósági bizottság közgyűléseinek hatásköre teljesen azonos a vármegyeiével - s teljesen azonosak azok a korlátozások is, melyeket mint a kormányzat beavatkozásának kétségtelen jeleit a vármegyei közgyűlés hatáskörénél felsoroltunk. c) A törvényhatósági joggal felruházott városnak az. a bevezetésben már emiitett jellemző vonása, hogy szemben a vármegyével egyszersmind elsőfokú helyhatósági teendőket is ellát, oka a városi önkormányzati jogot gyakorló testűlet egy sajátos kettősségének is. A nagy létszámú és ritkán összeülő törvényhatósági bizottság ugyanis képtelen lenne ellátni mindazokat az elsősorban operatív - adminisztratív feladatokat, melyek a városi igazgatásban éppen az elsőfokú helyhatósági íeladatok ellátása kapcsán naponként felmerülnek, melyek azonban testületi önkormányzati szerv intézkedését igénylik. Az ilyen feladatok ellátására az 1870-i törvény továbbra is meghagyja városoknak már a feudalizmus alatt kialakult különleges szervét a városi tanácsot A városi tanács lényegében kisebb jelentőségű ügyekben a törvényhatósági bizottság szer.spélbetö)tfc.„•.... szerv. Egy 1869-ből származó hivatalos összeállítás szerint (az 1870. évi törvény Jóformán nem is eraliti a városi tanácsot lévén, hogy a tanács nem különleges törvényhatósági jogokat gyakorló szerv, hiszen nem törvényhatósági Jogú városokban is megtalálható) a tanács tagjai a polgármester, a rendőrkapitány, a tanácsnokok (őket életfogytiglan választja a közgyűlés), a Jegyző, orvos, mérnök és számvevő. A tanács elnöke a polgármester. A tanács hetenként legalább egyszer ülést tart, 19 B. A városi törvényhatóság