A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Összeáll. Vörös Károly. Bp. 1956. LOK 81 o. 1 ábra.

Bevezetés

tével az 1867 utáni korszakra hárult az a feladat, hogy az 1848-ban megteremtett helyzetnek megfelelően Magyarország közigazgatását valódi polgári közigazgatássá alakítsa át A magyar polgári fejlődésben még megtalálható feudális maradványok erejét mutatta az, hogy ebben az átalakításban nem jártak el következetesen: a lényegileg még a rendi államszervezet maradványait hordozó területi önkormányzatok hatáskörének bizonyos vonatkozásokban még az 1848 előtti állapotokhoz viszonyítva is tágan megszabott volta, s ezzel szemben ugyanakkor a már burzsoá rendszerű központi hatalom tokozott megerősítésére irányuló törekvések felemás bizonytalan helyzetet hoztak létre, melynek a szervezet további változásai logikus következményei lettek. 2. Az 1867-tel kezdődő magyar polgári közigazgatás központi szervei a minisztériumok és más, fokozatosan létesített országos hatáskörű központi hivatalok (pl. Legfőbb Állami Számvevőszék, Központi Statisztikai Hivatal stb.) Középfokú területi közigazgatási szervei az önkormányzati formában megszervezett törvényhatóságok: a vármegyék és a törvényhatósági joggal felruházott városok, A törvényhatóságok e két típusa közül a vármegye irányító és felügyelő szerepet tölt be a területén lévő más, nála alacsonyabb fokú ugyancsak önkormányzati formában szervezett közigazgatási szervek : a rendezett tanácsú (később megyei) városok és a községek közigazgatási tevékenysége feleit is. Mivel a vármegye számos községből áll., amelyek együtt nagy területet adnak ki és nemcsak mennyiségileg haladják meg a központi szervek munkaerejét, hanem különböző helyeken minőségileg is különböző feladatokat vetnek fel. már évszázadok óta célszerűnek bizonyult a vármegyének földrajzi területekre való osztása és a tisztviselőknek ezekbe való kirendelése. Az ilyen földrajzi terület a járás, melynek élén a főszolgabíró áll. A járás területén lévő nagy és kis községek közvetlenül neki vannak alárendelve. - a vármegye, ill, a vármegye alispánja rajta keresztül gyakorolja irányító és ellenőrző jogát. A megyei városok viszont kivüiáUnak a járási köteléken, s közvetlenül vannak a vármegyének alárendelve. Az iratképzödés gyakorlatában ez azt jelenti, hogy általában a községnél a főszolgabírótól, a megyei városnál az alispántól érkezett rendeleteket találunk. 3. Maga a törvényhatóság olyan testűlet, melyet meghatározott terület elvben egész lakossága (ahogy hivatalosan nevezik iközönsége*) alkot, s mely a terület közigazgatásával kapcsolatos középfokú teendőket önkormányzati módon maga látja el. A törvényhatóság területén tehát a közigazgatás munkáját nem az államhatalom legfőbb végrehajtó szervéi (minisztérium és más központi hivatal) által létrehozott szervek végzik, hanem a törvényhatóság «közönsége* alakit erre a célra külön közigazgatási szerveket, választ tisztviselőket. Mint azonban az előzőkben már hangsúlyoztuk, a közigazgatás az államban megvalósult osztályuralom érdekében működik. A polgári kori törvényhatósági közigazgatás is csak megtévesztésül hangoztatja a «törvényhatóság közönségé*-nek fogaimában kifejezett demokratikus elvet Bár kétségtelen, hogy a törvényhatósági önkormányzat társadalmi alapja a feudális korhoz képest (amikor ezt a jogot a feudális uralkodóosztály : vármegyékben a földbirtokos nemesség, a szabad királyi városokban a céhes patrícius polgárság gyakorolta) nem kis mértékben kiszélesült, valójában mégis csak egy szük uralkodóosztály helyi érdekeit képviseli. Ebben az uj uralkodóosztályban a régi feudális uralkodóosztályból csak az a réteg maradt benn, amely birtokán idejekorán át tudóit térni a kapitalista termelésre. A kiesettek helyére a fejlődő kapitalizmus jellegzetes képviselői lépnek: gyárosok, kereskedők, bankemberek, a szolgálatukban álló gazdag ügyvédek, valamint a tönkrejutott nemes urak és a kisparasztok földjeit egyaránt felvásárló, többszázholdas gazdag parasztok. Mint a továbbiakban részletesen is látni fogjuk, az igy összeötvöződött uj, feudális maradványai ellenére is lényegében polgári uralkodóosztály ugyancsak gondoskodik arról, hogy uralkodó helyzetét biztosítsa és megvédje minden, a kizsákmányolt dolgozók részéről várható támadással szemben. A törvényhatósági közigazgatás kulcsfontosságú pozíciójában, a közigazgatási apparátust a törvényhatóság közönsége* nevében választó, ellenőrző és részben irányító testületben : a törvényhatósági bizottságban is ennek az osztálynak tagjai foglalnak helyet és képviselik saját osztályuk érdekeit. A-törvényhatósági bizottság, s igy az egész törvényhatósági önkormányzati rendszer valójában tehát a középfokú közigazgatás befolyásolásának és intézésének jogát is a burzsoázia és szövetségesei számára biztosítja.