Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Csömör Erzsébet: Szamosszegtől Zalaegerszegig. Szabó Béla életrajzának vázlata (1905-1985)

mássá arra, hogy a szocialista iskolában oktató-nevelő munkát végezgen”,28 Szabó Béla az elbocsátás ellen fellebbezést nyújtott be a zalaegerszegi Városi Pedagógus Közös Egyeztető Bizottsághoz, mely az ügyet 1959. augusztus 6-án tárgyalta, és a következőket áEapította meg: „apanaszos magatartásában és oktató-nevelő munkájában nem talált semmi olyan konkrét bizonyítékot, melynek alapján megnyugtatólag, egyöntetű állást tudott volna foglalni Mint széles látókörű és történelemtudós ember, feltehetően a haladás és fejlődés híve a maga módján, ha azt gyakorlati életében születési, sokévi zárt levéltári foglalkozása és általunk nem ismert egyéb korlátozási körülmények miatt nem is tudja kellően kimutatni. Emellett szól az is, hogy nehéz időkben (1944-45) olyan működést fejtett ki, amely a fasizmus áldozatait a biztos haláltól mentette meg ami akkor nemcsak bátor, hanem haladó vonása is volt. Egyel szemben [a] legutóbbi évek fejlődési iramába nem kapcsolódott be. 'Lelki elzártsága, különállása részben ma is fennáll. Lnnék társadalomellenessége azonban csak konkrét esetek bizonyítóerejével volna kimutatható. E konkrét bizonyító erő hiányában a 3 éve gyakorló pedagógusra nem mondhatta ki az Egyeztető Bizottság a felmentő határozatot, de nem is marasztalhatta el megnyugtatóan.”29 Az ügyet továbbították Megyei Egyeztető Bizottsághoz, amely 1959. augusztus 25-én elutasította Szabó Béla fellebbezését, és az elbocsátó határozatot végérvényesnek tekintette, a következő indoklással: „...a középiskolákban a tanulókat a legnagyobb odaadással kell tanítani a világnézeti, marxista ideológiára. A panaszos világnézeti szempontból egyáltalán nem felel meg ezen munkakör betöltésére.”30 Amikor dr. Kuch Ottó orvos, a család jó barátja megtudta, hogy Szabó Bélát el akarják bocsátani, táppénzre akarta venni.31 (Ügy gondolták, ha beteg, nem rúghatják ki). Szabó Béla nem élt ezzel a lehetőséggel, méltatlannak tartotta.

Elbocsátása után egy hónapig a zalaszentgróti Gyümölcs-Zöldség Göngyölegellátó Vállalatnál volt segédmunkás, majd ugyanennyi ideig éjjeliőr a Zala Megyei Népbolt Vállalatnál.32 Ezt a bizonytalan segédmunkás időszakot hosszabb, két és fél éves röntgenasszisztensi munka követte: 1960. január l-jétől 1963. június 15-ig a TBC Gondozó Intézetnél asszisztensként dolgozott.33 Dr. Ribiczei Pál röntgenorvos veze28 '/.MI. Zala Megyei Tanács VB Művelődési Osztály iratai 20.214-1/1959.

29 ZML Zala Megyei Tanács VB Művelődési Osztály iratai 20.440/1959.

30 ZML Zala Megyei Tanács VB Művelődési Osztály iratai 29.172/1/1959.

31 Szabó Béláné visszaemlékezése.

32 A vállalat épülete a zalaegerszegi Centrum Áruház helyén állt.

33 ZML Szabó Béla személyi adatlapja.

112