Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Csömör Erzsébet: Szamosszegtől Zalaegerszegig. Szabó Béla életrajzának vázlata (1905-1985)

tésével, szűrőbuszokkal járták a megye falvait és végezték a lakosság tüdőszűrését. Tulajdonképpen menekítő hely volt ez; Ribiczei humánumát mutatja, hogy több, a politikai rendszer számára nemkívánatos személyt is foglalkoztatott. Hétfőtől péntekig járták a vidéket, hétfőnként azonban indulás előtt többször előfordult, hogy a belügyesek bevitték Szabó Bélát, és rá akarták venni, hogy jelentéseket tegyen. Órák hosszat faggatták, különböző személyekre vonatkozóan próbáltak információt kicsikarni tőle. Ezekről a kihallgatásokról soha nem beszélt, családja csak évekkel később tudta meg.34 A felesége mindössze két „elszólására” tudott visszaemlékezni: Amikor a televízióban a „Szegénylegények” című Jancsó filmet vetítették, az egyik jelenetnél Béla hirtelen megszólalt: „Na, látjátok, ehhez hasonlót éltem át én is.. .”.35 A másik az 1970-es évek végén történt, amikor nyugdíjasként újra a levéltárban dolgozott. Itt egyszer megszólította eg}' férfi: „Főlevéltáros úr, nem ismer meg? Pedig sokszor találkoztunk! Sokszor megcsodáltuk magát, hogy állta a sarat!”36 Eg}' volt belügyi kihallgató tiszt szólította meg; vajon mit — vág}' kit — kereshetett a levéltárban?

Négy évig tartó kényszerű távoliét után, 1963. június 16-án a Zala Megyei Tanács Művelődési Osztályától kézhez kapta kinevezését a Zrínyi Gimnáziumba, ahová Mike doktor feleségének segítségével került, aki akkor a Pártbizottságon dolgozott — emlékezett vissza Szabó Béla felesége. A doktor felesége hálás volt a levéltárosnak, aki a háború alatt az egerszegi zsidóknak sok segítséget nyújtott. Szabó Béla ezután a jó hírű gimnáziumban nyugdíjazásáig tanította a latin nyelvet. A diákok nagyon szerették. (Felesége mesélte, hogy egyszer a Zrínyi udvarán diákok beszélgettek, ki melyik tanárt kedveli. Az egyik azt mondta, ő a Szabó Béla bácsit szereti, mire a társa válaszolta, hogy ő is. És tanít téged? — hangzott a kérdés. Nem — volt a válasz —, de őt minden diák szereti.) Szabó Béla 1968-ban ment nyugdíjba, ami számára kényszerpihenést jelentett. Amint lehetőség adódott, ismét munkát vállalt; 1969-ben a József Attila Városi Könyvtárban dogozott két hónapot, majd 1971-től 1974-ig — immár nyugdíjasként — újra tanított. Először a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában, majd a Deák Ferenc Egészségügyi Szakközépiskolában.37

34 Szabó Béláné visszaemlékezése.

35 Szabó Béláné visszaemlékezése

36 Szabó Béláné visszaemlékezése.

37 '/.MI. Szabó Béla személyi adatlapja.

113