Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Káli Csaba: Zala vármegye levél tárnokai 1939 előtt

Halálának időpontja a MEL és a Révai vonatkozó köteteiben 1958. július 12., míg a Zalai életrajzi kislexikon szerint ugyanazon év július 22.

A lexikonok a diplomája körül is bonyodalmat támasztanak. Az elsőként megtekintett Zalai életrajz kislexikon szerint 1906-ban a pécsi egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. Itt egyébként a szócikk esetében forrásként a MEL volt megjelölve, amellyel e téren — ellenben a születési dátummal — egyezés volt tapasztalható. Csak éppen az ejtheti gondolkodóba az embert, miszerint Pécsen akkoriban nem is volt egyetem, hiszen a korai előzményeket nem számítva, ott a pozsonyi egyetem Trianon utáni odatelepítésével indult meg — a húszas évek elején fokozatosan — az egyetemi oktatás. A helyes megoldás felé a Zalai vármegye feltámadása Trianon után c. munka és a Révai Új Lexikona közelít, miszerint Fára a kolozsvári M. kir. Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, mindkét lexikon szerint 1906-ban. Fára Józsefnek a Pest Megyei Levéltárban — pályafutását zalai szolgálata után ott folytatta — fellelt törzskönyvi lapja azonban némileg felülírta ezt az információt is. Mivel ezt az okmányt közhitelesnek kell elfogadnunk, ezért az ebben foglaltakat tekinthetjük — más hiteles dokumentumok híján — leginkább ténynek, a meglehetősen csalfának mutatkozó lexikonok szócikkeivel szemben.

Summa summárum, Fára József 1908-ban végzett a kolozsvári tudományegyetem bölcsészeti-, nyelv- és történettudományi karán, 1914-ben vármegyei törvényhatósági főlevéltárnoki vizsgát tett, és 1926-ban a pécsi M. kir. Erzsébet Tudományegyetemen a bölcsészettudományok doktorává avatták.32 Ennek tükrében nem túlzás azt állítani, hogy végzettsége, felkészültsége és szakmai kvalitásai alapján Fára József személyében Zala vármegye első ízben kapott professzionális levéltárnokot. Fára Zalaegerszegen a Hunyadi utca 5. szám alatt, egy viszonylag nagyméretű, háromszobás házban lakott33 feleségével, a nála 13 évvel fiatalabb Mersits Jankával. Öt gyermeket neveltek fel,34 közülük legnagyobb hírnévre az 1926-ban született Fára Janka Teréz tett szert, akiből festőművész lett.35

32 Pest Megyei Ixvéltár. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1947:6987. Fára József törzskönyvi lapja.

33 Paksy Zoltán szíves közlése.

34 Béres Katalin szíves közlése.

35 Révai Új Lexikona. VI. köt. 724. p.

102