Molnár András (szerk.): Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Káli Csaba: Zala vármegye levél tárnokai 1939 előtt

Fára József Zala vármegyébe való kinevezése, tehát 1917. március 15. után — saját felpanaszolása szerint — még négy-öt évig alig tudott foglalkozni a levéltári anyaggal, pontosabban annak rendezésével, ugyanis szinte állandóan különböző közigazgatási teendőkkel bízták meg. A két világháború közötti időszakban ráadásul igen megszaporodott a levéltárnok ügyviteli munkája, különösen a kutatási esetek — pontosabban megkeresések — száma nőtt jelentősen. Fára már 1921-ben felvetette egy iroda-segédtiszti állás szervezését, amit az alispán előterjesztésére a törvényhatósági bizottság közgyűlése el is fogadott, azonban a felsőbb hatóságok ezt nem hagyták jóvá.36

Fára a továbbiakban is állandóan és következetesen bombázta hivatali főnökeit a jobb technikai ellátás (bútorzat, írógép, fényképezőgép stb.), az iratok jobb elhelyezése, illetve a különböző — arra már bőven megérett — közigazgatási iratoknak a vármegyei levéltárba történő beszállítása érdekében.37 A levéltárnok az ún. vármegyei közkönyvtárral is foglalkozott, pontosabban ennek kezelésével is meg volt bízva. Figyelme az olyan apróságokra is kiterjedt, mint például, hogy egy Tihanyban felállított emlékművön a vármegye címere teljesen helytelenül volt megformázva. Egy másik alkalommal arról tájékoztatta az alispánt, miszerint a közgyűlési teremben elhelyezett olajfestmények közül némelyik restaurálásra szorul, megjelölve a konkrét összeget is, amennyiért a munka elvégezhető lenne.38

Fára József a szűkebben értelmezett levéltárnoki munkája mellett különböző helytörténeti kutatásokat, illetve — ma így? mondanánk — közművelődési munkát is végzett. A helyi lapokban tucatnál is több történeti témájú cikket írt Zaláról, Egerszegről és annak neves történelmi személyiségeiről. Mindezek mellett megírta Zala vármegye levéltárának történetét, ami terjedelme miatt két részben jelent meg a Levéltári Közlemények hasábjain 1935-1936-ban. Kutatómunkája során később, Pest-Pilis- Solt-Kiskun vármegye levéltárnokaként sem szakadt el Zalától, ugyanis a negyvenes évek elején több művében is a Muraközzel foglalkozott. Még félhivatalosan zalai levéltárnokként, a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének 1939. június 9-én tartott kongresszusán, a mai kor

36 ZML Levéltár ir. 134/1927.

37 ZML Levéltár ir. 8. és 51/1928.

38 ZML Levéltár ir. 293. és 310/1928. 54/1929.

103