Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”. Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012) 43-67.
Levéltár és történettudomány 1877-ig a levéltár egyik alapvető feladata a hivatali munka kiszolgálása, tehát a megyei igazgatás előirat-igényeinek kielégítése volt. A tudományos kutatás lehetőségének biztosítása másodlagos jelentőséggel bírt. Ugyanakkor tudomásunk van arról, hogy a nagy diplomatika-tudóssal, Fejér Györggyel rendkívül jó viszonyban volt Bállá Gábor, sőt, sírja felett a búcsúztató beszédet is ő mondta.116 A kor levéltári szemléletének megfelelően az iratokat elsősorban a jogi és egyéb ügyviteli célok mentén kategorizálták, az olyan, a történettudomány számára ma nélkülözhetetlen forrásokat, mint például az adóösszeírások (dicalis conscriptio) iratait egyszerűen „kimustrálták”. A népesség-összeírásokkal, földtulajdon-nyilvántartással kapcsolatos iratok sem jutottak jobb sorsra. Ezeket a nemesség mihamarább el akarta tüntetni, így felhordták a padlásra, eladták a kereskedőknek és a papírmalmokban bezúzták.117 Szentkirályi László első alispán 1818-ban javasolta a levéltár őrizetében lévő iratok selejtezését. Indoklásul az a - valós - ok szerepelt, hogy a napi ügyiratforgalom nagyon felduzzadt, a levéltár épülete pedig nem volt elég nagy az iratok elhelyezésére. Végül az úrbéri (Acta urbarialia), valamint a nemesi iratok (Acta nobilitaria) kivételével rendelték el a selejtezést. Az e célra felállított bizottság tagjai Bállá Gábor levéltárnok, Muslay István főügyész, Hangyás Dávid központi járási főszolgabíró, Szeletzky Antal és Kandó József esküdtek voltak. A selejtező bizottság a korszellemnek megfelelően csak a jogi szempontból és a megyei ügyvitel számára hasznos iratokat kímélte.118 A számtalan nehézség ellenére Salamon Ferenc történész a 19. század végén elismerően nyilatkozott a levéltári iratok rendezettségről, használhatóságáról: „Nézzen be bárki Pest Megye Levéltárába s az 1848 előtti levéltárat oly rendben s annyiféleképpen lajstromozva találja, amint tán más országban egy levéltár sincs. Bármely évszámot, bármely családi vagy helynevet azonnal megtalálhatunk a pontos indexekben, melyek maguk egy kis levéltárat képeznek számos óriási foliansokban. 19 A kutatószolgálat elég mostoha körülmények között működött még közel száz évvel később, az 1940-es években is. Külön terem kialakítására a hely szűkössége miatt nem volt lehetőség, így a kutatók a levéltámok munkaszobájában dolgozhattak.120 A LEVELESLÁDÁTÓL A „LEVELES TÁRHÁZIG ”____________________________ 116 PML IV. 79. Dr. Lakatos Ernő levéltár igazgató feljegyzései: Bállá Gábor emlékezete. 28. f. 117 PML IV. 3-a/l. 1791: 1807. A II. József uralkodása idején végzett összeírások és felmérések nem titkolt célja a megyei nemesség megadóztatása volt. FÖGLEIN, 1958. 101. o. Vö. Föglein, 1931. 112-126.0. 118 PML IV. 3-c/l. 1818: 2321. 119 Föglein, 1960. 190. o. 120 PML IV. 475-a. I. sorozat 1931. sz. n. Rexa Dezső főlevéltámoksága idején alakítottak ki a kápolna mellett egy kis kutatószobát. 60
