Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”. Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012) 43-67.
BERENYINE KOVÁCS GYÖNGYI Összegzés Hosszú út vezetett a levelesládákból álló „vándorló levéltártól" a szakszerűen rendezett, állandó épületben működő intézmény létrejöttéig. A 18. században a Helytartótanács rendeletek sorával szabályozta a kérdést. 1790 után a megyék is egyre növekvő érdeklődést tanúsítottak irataik rendszerezése és a megfelelő őrzőhely biztonsága iránt. Bizottságok kiküldésének sora mellett, Pest megyében Bállá Gábor 1785-ös kinevezése volt a siker kulcsa. Rendezése során alapozta meg azokat a fondokat, melyek a mai napig a Pest Megyei Levéltár feudális kori anyagának törzsét képezik. Több megye, így Tolna, Baranya és Somogy is tőle vette át a szisztémát. Az ő munkássága tette lehetővé, hogy kortársai, illetve az utókor is felhasználhassa és kutathassa a rendben megőrzött iratokat. Az 1848/1849 szabadságvágyát letört új rendszer a levéltárakra rászabadított „beamteE’-ek, lelketlen hivatalnokok révén próbálta eltüntetni nemcsak a forradalom írásos dokumentumait, hanem az összes, korábbi szabadságmozgalomra vonatkozó iratot is. Ennek az erőszakos beavatkozásnak a hatását jól jellemzik Föglein Antal keserű szavai: „ ...És jött 1849. Ez az év új határkövet jelent a vármegyei levéltárak életében [...] A levéltár megszűnt legfőbb kincs lenni. ”121 121 Föglein, 1930.271-284. o. 61
