Berényiné Kovács Gyöngyi: A levelesládától a „leveles tárházig”. Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012) 43-67.
BERÉNYINÉ KOVÁCS GYÖNGYI biztonságtechnikai előírásokat, a megye 1808-ban a „ legbátortalanabb helyen lévő leveles Tárház” tűzveszélyes helyzetére hivatkozva kért újabb támogatást.111 Ekkoriban a két helyiségből álló levéltár és a levéltárnok szobája a főjegyzői hivatal szomszédságában volt. A megyeháza 1810-ben elkészült épületrészében azonban a levéltámok számára kijelölt szobába a kancellistákat költöztették be. A régi palotába, a volt korábbi alispáni szobákba a jegyzőket szállásolták el, az egykori levéltári helyiségekbe pedig a jegyzői hivatal költözött.112 A levéltár ideiglenesen ennek szomszédságában, a Hildféle épület első emeletén kapott helyet. 1811-ben az építkezés elhúzódása (Hild József halála) miatt a felduzzadt iratanyag elhelyezését csak a pincehelyiségekben kialakított raktárak használatba vételével tudták megoldani. A nedves helyiségekben tárolt iratok pusztulása újabb gondokat okozott, azonban az anyagot csak a Hofrichter által tervezett épületrész befejezése (1824) után tudták szárazabb, emeleti helyiségekbe áthordani.113 114 115 Az 1838. évi árvíz a megyeháza épületének főhomlokzati részét is alaposan megrongálta. A Gránátos utca - ma Városház utca - felőli legrégebbi épületrész oly mértékben megroskadt, hogy gerendákkal kellett aládúcolni. Az itt lévő másodalispáni, adószedői és jegyzői hivatalok annyira megsérültek, hogy azokat nem volt érdemes helyreállítani. Földváry Gábor alispán jelentésére az 1838. március 21-én tartott közgyűlés döntött az új, kétemeletes megyeháza felépítéséről. Az építészek már úgy kapták meg az épülettervezési feladatot, hogy a megye az építési telket megnagyobbította egy telekrész vásárlásával az északi oldalon."4 A Gránátos utcai főhomlokzat 1841-ben épült újra. A legbiztonságosabbnak ítélt első emeleti részen helyezték el — a főjegyzői hivatalhoz hasonlóan — a levéltár két helyiségét is. A levéltárnok lakása a mai Semmelweis utcai lakóépület második emeletén volt. Az iratokat a két nagy teremben, nyitott faállványokon kötegelve (fasciculusokban) helyezték el, csak a legértékesebb iratokat tárolták dobozokban.113 111 PML IV. 3-a/l. 1808: 1792. 112 PML IV. 3-a/l. 1810: 2446. 113 Föglein, 1942-1945.221-222.0. 114 PML IV. 3-a/l. 1838: 1104. A Városház utcai front az európai hírű olasz elemekkel dolgozó Zitterbarth Mátyás nevéhez köthető. MOL P 1494. Bilkei Gorzó család iratai. 61. tétel, (Jubilál Erdélyi Loránd főispán dr. a vezérmegye főispánja.) 9. o. 115 Böőr, 61.o. 59