Keresztes Csaba: Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban 1970 és 1979 között. Levéltári Szemle, 66. (2016) 4. 67-85.

Kutatási lehetőségek és kutatási esetek az Új Magyar Központi Levéltárban... 79 B. Ügyosztály-, a Belügyminisztérium Választási Osztály-, a Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztály-, a Külügyminisztérium Kertész István osztályvezető-, valamint a Szabadkőműves szervezetek megnevezésű állagok megtekintéséhez. Az ÚMKL engedélyezési kéréseket intézett a Minisztertanács Titkárságához, a Külügyminisztériumhoz és a Belügyminisztériumhoz. Az akadémiai háttér a korszakban nem sokat jelentett, a Minisztertanács egyáltalán nem is válaszolt, a belügy nem engedélyezte a szabadkőműves szervezetek anyagának kutatását („mivel ma is élő személyekre vonatkozó adatok találhatók benne”), a Választási Osztály anyagát azonban igen. A külügy is elutasította – indokolás nélkül – a Békeelőkészítő Osztály és Kertész István iratainak kutatását. Így a kutató csak a BM Választási Osztály anyagát kutathatta.66 Egy egyetemi adjunktus kandidátusi disszertációja (polgári ellenzéki pártok politikája) elkészítéséhez szükséges kutatásaihoz tanszékvezető egyetemi tanára kért kutatási engedélyt. Magyarázata szerint „ez a téma marxista történeti kutatásunkban eddig nem került feldolgozásra [...] a részletekbe menő, a konkrét tényezők feltárásából kiinduló vizsgálat – melynek fontosságát az ilyen esetekben már az MSZMP Tudománypolitikai Irányelvei67 is kiemelték –, történeti kutatásunkban feltétlenül szükséges. A téma monografikus feldolgozása nemcsak a közelmúlt történetének helyes marxista értékelését gazdagítaná, hanem – a tudománypolitikai célkitűzéseknek megfelelően – egyetemi oktatásunk színvonalának fejlesztéséhez is hozzájárulna.” A kérelmet az ELTE Pártbizottsága is támogatta. Az engedélyt a Belügyminisztérium megadta, a Minisztertanács Titkársága viszont csak egy részét, ugyanis a történész Dobi István iratainak, illetve a Miniszterelnökség 1944–1948 közötti iratainak kutatásától a „vele folytatott megbeszélésen elállt”.68 Az ÚMKL szintén kért a társlevéltáraknál kutatási engedélyt munkatársai részére. A levéltár nagyon hamar forrásközlési kiadványsorozatot indított. (Ez volt a „Források a magyar népi demokrácia történetéhez” című sorozat.) A belkereskedelem helyzetéről szóló kiadványt készítő munkatárs feldolgozó munkájának elősegítése céljából a levéltár a Minisztertanács Titkárságához fordult, hogy az 1945 és 1949 közötti minisztertanácsi ülésjegyzőkönyveket kijegyzetelhesse. A Titkárság elutasította a betekintési kérelmet, „mivel ezen anyagok kutatási célokra még nincsenek felszabadítva”. Ehhez hozzátették, hogy ebben az időszakban a Minisztertanács „belkereskedelmi kérdésekkel egyébként sem foglalkozott”. Az elutasítást a levéltáros tudomásul vette azzal a megjegyzéssel, hogy az „elvtárs, úgy látszik, nem ismeri a minisztertanácsi ülések anyagát, [...] ugyanis minden tárca oda nyújtotta be azokat a rendelettervezeteit, amelyeket mint ME rendeleteket tettek közzé. A rendelettervezetekhez csatolták az előterjesztést, azaz az indokolást, s ez utóbbiak igen sok adatot tartalmaznak a korszak gazdasági helyzetére vonatkozólag, így a belkereskedelmi ágazatra is”.69 Az esetből okulva, a többi kötet elkészítése érdekében, már alaposabban kidolgozott kérelmeket intéztek a keletkeztető szervekhez. „A sorozat” – jelentették ki – „pártunk és kormányunk kultúrpolitikáját van hivatva szolgálni, valamennyi kötete a Kulturális Minisztérium és egy-egy más tárca anyagi hozzájárulásával készül. A sorozat készülő kötetei szerepel- 66 MNL OL XXXIV–1–a–99. tétel–1059–1972. 67 Nyomtatásban megjelent: Az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei. Kossuth Kiadó, Bp., 1969. 68 MNL OL XXXIV–1–a–99. tétel –1712–1972. 69 MNL OL XXXIV–1–a–82. tétel –861–1975. – A kötet végül 1981-ben megjelent a Dokumentumok a magyar belkereskedelem történetéből 1945–1949 címmel.