Mihalik Béla Vilmos: A „nyolcvanéves” Jezsuita Levéltár. Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 26-35.
26 LEVÉLTÁRTÖRÉNET MIHALIK BÉLA VILMOS „NYOLCVANÉVES” A JEZSUITA LEVÉLTÁR 2014-ben a jezsuita rend újjáalapításának bicentenáriumát ünnepli, amelyből természetesen a magyarországi rendtartomány is igyekszik kivenni részét. Ennek keretén belül, főként a történelmi visszaemlékezések esetén nem feledkezhetünk meg arról a kis jubileumról, amelyet a rendi levéltár ünnepel idén. Ugyanis hagyományosan 1934-re datáljuk a történeti archívum keletkezését, természetesen nem elfeledkezve arról, hogy nyilvánvalóan korábban is voltak irattárak, rendházi levéltárak. A nyolcvan esztendős intézmény iratanyagát tekintve pedig éppen 400 éves, mivel a legkorábbi, a levéltárban őrzött irat 1614-ből származik. Ismeretes, a rendet 1773-ban az egész világon feloszlatták, csupán Poroszországban és Oroszországban tudott tovább működni.1 Az osztrák rendtartomány keretén belül működő magyarországi rendházak felszámolását egy vegyes helytartótanácsikamarai bizottság hajtotta végre. A feloszlatás következtében a rendtartomány központi archívuma ekkor szinte teljesen megsemmisült, csupán töredékei maradtak fent. Ennél szerencsésebb volt a rendházak irattára, a dokumentumok döntő többségét ugyanis beszállították a Magyar Kamara irattárába, ahol azokat a következő évtizedek során nagyjából jegyzékelték is. Ezeket ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a Magyar Kamara Archívumának Acta Jesuitica (E 152) állaga őrzi.2 A kéziratos kötetek (historia domusok, diáriumok, stb.) egy jelentékeny része a nagyszombati egyetem könyvtárába került, így ma az ELTE Egyetemi Könyvtárának kézirattárában hozzáférhető. VII. Pius pápa 1814. augusztus 7-én Sollicitudo omnium Ecclesiarum kezdetű bullájával visszaállította a rendet, ám Magyarországon csak 1853-ban telepedtek meg ismét. Az ezt követően megalakuló magyarországi rendházak az osztrák rendtartományhoz tartoztak.3 Az önálló magyar rendtartomány csak bő fél évszázaddal később, 1 B ABARCZY , 2006 . 2 M AKSAY , 1992. 44. 3 P ETRUCH , 1992. 35 – 37., 115 – 124.
