Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.
LEVÉLTÁRTÖRÉNET SZABÓ BENCE EGY ELTŰNT LEVÉLTÁR NYOMÁBAN ADALÉKOK AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI ARCHÍVUMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ Archívumok, mint az írásba foglalt jogok tárházai, az adminisztráció, igazgatás dokumentum- és okmánytárai a történelem folyamán változatos formában, többféle szervezeti keretben, elnevezéssel és céllal létesültek — legyen szó akár világi vagy egyházkormányzatokról, helyhatóságokról, szakigazgatási vagy pártszervekről. Mivel e gyűjteményeket az alapító szervezet céljainak szolgáltában állították fel, létezésük és működésük szükségszerűen egybeforrt létrehozóik sorsával. így keletkeztek hosszabbrövidebb ideig fennmaradó, majd átalakuló vagy megszűnő gyűjtemények, melyek anyagait idővel más archívumok olvasztották be saját állományukba. Ezzel párhuzamosan egyfajta demokratizálódás is végbement, hiszen eredeti formájukban e levéltárak elsősorban létesítőjük céljait és nem a történelem iránt elkötelezett kutatókat szolgálták ki, így a bennük féltve őrzött, rendszerezett iratokba legtöbb esetben a széles nyilvánosság nem, vagy csak különleges, egyedi esetekben nyerhetett betekintést. Magyarország történelemének egy mára lezárult szakaszában, a szocialista egypártrendszer idején is létrejöttek hatalmi szervek irányítása és ellenőrzése alatt álló gyűjtemények. Az élet szinte minden szegmensét uralma alá vonni akaró, az országot polipszerűen behálózó monolit szervezet hatalmas mennyiségű iratanyagot „termelt” ügyosztályai, testületéi, apparátusai révén, melyek elhelyezéséről, feldolgozásáról mielőbb gondoskodni kellett. Mindemellett az állampárt részéről felmerültek olyan egyéb igények is, melyeket egy erre szakosodott, „önálló” intézményrendszer hatáskörébe át lehetett utalni, úgy, mint a pártszervek iratkezelésének ellenőrzése, nyilvántartása, az ügykezelők szaktanácsokkal történő ellátása, vagy akár a kommunista/szocialista párt identitását alátámasztani hivatott 1919-es veteránok életrajzi adatainak összegyűjtése, a tanácsköztársaság eseményeinek feldolgozása és publikálása. A pártarchívumok gyűjtőköri illetékessége a pártszerveken túl kiterjedt a Revíziós Bizottság, a Régi Párttagok Bizottsága, a tanáccsal közös kiadásban megjelenő lapok, valamint a KISZ-hez tartozó úttörőmozgalom irataira is. A gyűjteményeket a papíralapú dokumentumok mellett 58
