Szabó Bence: Egy eltűnt levéltár nyomában. Adalékok az MSZMP Bács-Kiskun megyei archívumának történetéhez. Levéltári Szemle, 63. (2013) 2. 58-76.
Egy eltűnt levéltár nyomában képi és hanghordozók (filmek, fotók, magnószalagok, stb.) is gyarapították, de befogadták a párt- és ifjúsági mozgalom prominens alakjainak magániratait is. Az archívumok kapcsolt feladatköréhez tartozott, hogy munkatársai „a levéltári munka mellett tevékenyen rés^t vettek a terület ideológiai, politikai és kulturális életében.1 ” 1 MNL BKML XXXV. 1. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának iratai. A pártarchívum iratai. (Ügyviteli iratok.) 2. d. 4. dossz. Tájékoztató a helyi pártarchívumok 1987-ben végzett munkájáról és az 1988. évi terveikről. 2 MNL BKML XXXV. 1. Ügyviteli iratok. 3. d. 1. dossz. 8. tétel. KB Titkárságának 1961. május 23-i határozata. (Eredeti példányt lásd MNL OL M-KS 288. f. 7. cs. 107. ő. e.) Mint ahogy a pártarchívumok megszületésénél az állampárt bábáskodott, ugyanígy megszűnését is az egypártrendszer felbomlása, a politikai rendszerváltás hozta el. 1990 telének végén: a pártarchívumok határozati úton megszűntek: mintha a korabeli állapotokat zárványba foglalnánk, úgy kaphatunk pillanatfelvételt a hirtelenjében és véglegesen torzóban maradt feldolgozó, feltáró, iratgyűjtő munkáról — egy féligmeddig titokban működő intézmény különleges, elzárt világából. Pártiratok levéltárai: a pártarchívumok A tartósan továbbőrzendő, ügyviteli vagy párttörténeti szempontból maradandó iratokat továbbőrzés és feldolgozás céljából — rendszerezést és selejtezést követően - a pártarchívumok, azaz a párt szigorú felügyelet alatt tartott „szaklevéltárai” felé irányították. A pártiratok levéltárait a Központi Bizottság Titkárságának 1958. augusztus 14- ei határozata alapján hívták életre. Az archívumok felállításának fő szempontja volt, hogy megőrződjenek mindazon iratok, melyek „a párt politikai és gyakorlati munkája, valamint a tudomány sgámára értékes adatokat tartalmadnak, amelyek a pártnak a sgocialigmus építéséért folyó harcát, politikai, gazdasági, ideológiai munkájának főbb vonásait tükröyik ”1 . E dokumentum rendelkezett a pártarchívumok létrehozásáról és az ott folytatandó szakmai munka kereteiről. Meghatározta az átvett pártiratok rendezésének, selejtezésének, nyilvántartásának követelményeit, a tudományos kutathatóság feltételeit. A munka szakszerűsége és egységes végrehajtása céljából az MSZMP KB Titkárság határozatában „mintajegyzéket” adott ki, mely az egyes iratfajtákra, -típusokra vonatkozó selejtezhetőség idejét, illetve a megmaradó iratok esetében a továbbőrzés helyét is jelölte. Mindezeken túl a határozat rendelkezett az 1956 előtt keletkezett és a Párttörténeti Intézetben elhelyezett megyei vonatkozású pártiratok visszaszállításáról, a megyei pártbizottságokon szervezett archívumoknak történő átadásáról is. A pártarchívumok intézményi szintű vezetését, vagyis személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos biztosítását a megyei (illetve Budapesten a fővárosi) pártbizottságok hatáskörébe, közvetlenül a Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály alá rendelték. Szakmai tekintetben a felügyeleti jogokat, a tudományos-módszertani irányítást az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma gyakorolta, szakreferense (instruktora) révén. A Párttörténeti Intézet a megyei archívumok működését folyamatosan figyelemmel kísérte, az ott folyó munkát útmutatók, irányelvek, szabályzatok közreadásával vezette, az egységes szakmai színvonalat tanfolyamok, értekezletek, képzések szervezésével teremtette meg. Véleményezte a levéltári feldolgozó munka alapvető dokumentációit (pl. munka tervek, munkabeszámolók, rendezési tervek), a helyi archívumok működését személyes kiszállásokkal rendszeresen ellenőrizte. 59
