Vámos György: A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. LSZ 62. (2012) 1.
A Magyar Rádió archívumának hányattatásai. legnagyobb szükség az értő együttműködésre, hiszen újra hatalmas technológiai változás kezdődött: a digitalizálás. Nyilvánvaló volt, hogy a digitalizálás előbb-utóbb felülírja az analóg stúdiótechnikát, a hanghordozók új fajtáit hozza és a sugárzási technológia sem marad változadan. Ha a stúdiókban digitális felvételek készülnek, s csak digitális jeleket lehet az adóállomásoknak elküldeni, akkor a régi hangfelvételt is új hordozóra, CD-re kell áttenni, hogy adható legyen. A riporterek eszközei kisebbek, jobban és gyorsabban kezelhetőek lettek. Megkezdte kísérleti sugárzását az első hazai DAB (Digital Audio Broadcasting) adóállomás. Óriási feladat, és nagyon bonyolult. Mintegy 720 ezer analóg hanghordozó van a polcokon, és el kell dönteni, hogy melyiket érdemes digitalizálni. Határozni kell a sorrendről. A rossz állapotú, régi lemezeket, szalagokat digitalizálás előtt célszerű restaurálni. Közben szünet nélkül ki kell szolgálni a szaporodó programokban dolgozó szerkesztők igényeit. Most már nincs akadálya annak, hogy együttesen lehessen tárolni és kezelni a felvételeket és a rájuk vonatkozó (meta) adatokat. „Csak" megfelelő adatbázis kezelő rendszerre van szükség, „csak" tisztázott fogalmakat igényel a dolog, „csak" tárgyszó-tár (tezaurusz) kell, amely ödeteket adhat a minél pontosabb, hatékonyabb kereséshez, s mindez csak akkor eredményes igazán, ha egyforma hozzáértéssel kezeli dokumentátor, újságíró és zenei szerkesztő. Szóval további részletezés nélkül is belátható, milyen összetett folyamatnak vagyunk tanúi. És akkor még nem is szóltunk arról, hogy mindez mennyibe kerül. Közbevetés: a digitalizáláshoz kezdettől nagyon sok illúzió fűződik, amelyek mélyén az eszközök és programok gyártóinak és kereskedőiknek az üzleti érdekei vannak. Az új technológia sem megváltás, és bevezetése körültekintést, józan döntéseket igényel. Kezdetben úgy reklámozták a CD-ket, hogy száz évig is megőrzik az információt. Ma már tudjuk, hogy nem. A digitális módon elkészített amerikai filmeket átteszik celluloid szalagra, mert az megint biztonságosabbnak tűnik fel. Azután újra megjelenik, a ki tudja hányadik szenzációs hír, hog} 7 most aztán olyan, de olyan hordozó eszközt találtak fel... S miközben az avuló berendezések pótlására, a kényszerű nyersanyagbeszerzésre elmegy a pénz, félő, hogy elmarad a romló állagú régi állomány felújítása, restaurálása. A rogyadozó közmédiát, a csődhelyzetben lévő Magyar Televíziót a parlament költségvetési bizottsága 2001-ben azzal kívánta volna megmenteni, hogy az állammal 14 milliárd forintért felvásároltatta volna a rádió és a tévé archívumát.3 0 A teremben szavazás előtt szétosztott javaslatot azzal indokolták, hogy a két archívum nincs biztonságban. A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) létrehozására 14 milliárd forintot szántak, ezt a két részvénytársaság kapta volna meg, de nem derült ki, milyen formában. Hogy a közalapítvány tulajdonban álló intézmény, a Rádió archívuma mitől lett volna nagyobb biztonságban, ha az állam megvásárolja, és mi lett volna a sorsa, az szerencsére soha nem derült ki, mert a javaslat elenyészett. Az eljárás azonban nem. Azóta is tanúi vagyunk intézmények sorsát eldöntő, hirtelen ödetek feltámadásának, szakmai egyeztetés nélküli azonnali tárgyalásának, esetenként elfogadásának is. 2001-ben az archívumnak szerencséje volt. 2009-ben az Állami Számvevőszék végzett vizsgálatot, és készített jelentést a nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított pénzeszközök hasznosulásáról.3 1 Az ellenőrzők negyven milliárd költségvetésből származó forint felhasználását vizsgálták meg. Kénytelenek voltak megállapítani, hogy sem a „nemzeti audiovizuális vagyon", az „audiovizuális kulturális örökség" pontos meghatározására, sem az ehhez tartozó alkotások körének felmérésére nem került sor. Ezek után kissé meglepő, hogy a következő kijelentés egy illúziót látszik megerősíteni. A fogalmilag nem meghatározott, de kétségtelenül „a nemzet kulturális örökségébe tartozó — gyakran a 30 Még nincs koncepciója a nemzeti archívumnak. Haszán Zoltán tudósítása, Népszabadság 2001. október 13. A MF.H veszi meg az MTV és a Magyar Rádió archívumát. Napi Gazdaság 2001. október 12. 31 Jelentés a nemzeti audiovizuális vagyon működtetésére fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről. Száma: 0906. Közzététel dátuma: 2009. 04. 29. Forrás: www.asz.hu 2012. február 14. 37
