Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.
LEVÉLTÁRTÖRTÉNET Kocsis PIROSKA A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 200 ÉVES JUBILEUMÁNAK MEGÜNNEPLÉSE 1956-BAN Hatvan éve, 1956. június 12-16. között a Levéltárak Országos Központja1 és az Országos Levéltár közös jubileumi ünnepi ülésszakot tartott Budapesten az 1756. március l-jén létrejött Archívum Régni, az Országos Levéltár történeti elődje fennállásának 200. évfordulója alkalmából. A konferencia egyik kimondott célja volt, hogy személyes kapcsolat jöjjön létre a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország, valamint a fontos magyar vonatkozású forrásanyagokat őrző Ausztria levéltári vezetőivel. Ebben az értelemben a tanácskozást egyfajta kitörésnek tekinthetjük az addig lényegében országba zárt levéltáros szakma számára. A konferenciával egy időben nagyszabású önálló levéltári kiállítást is rendeztek. Ehhez hasonló kiállítás - méreteit, felfogását és tartalmát tekintve - nem volt korábban Magyarországon. A jubileumi kiállítást 1956. június 12-én délután nyitották meg az Építésügyi Minisztérium Váci utcai kiállítási termében, este pedig a Levéltárak Országos Központja a Magyar Tudományos Akadémia Tudós Klubjában a külföldi és a magyar levéltári szakembereknek fogadást adott. 2 A levéltáros szakma kapcsolatai a£ ötvenes évek első felében Az 1950. évi 29. törvényerejű rendelet a LOK kizárólagos feladatává tette a külföldi levéltári szervezetekkel történő kapcsolattartást. Ennek megfelelően az Országos Levéltár önállóan nem létesíthetett kapcsolatot külföldi szervezetekkel és intézményekkel. Az első években nem is igen volt kivel kapcsolatot teremteni: nyugat felé a kialakult hidegháborús légkör, a „vasfüggöny" zárta el az „utat", kelet felé pedig szintén lassan nyíltak meg a lehetőségek. A Levéltárak Országos Központja — a politikai elvárásoknak megfelelően — fennállása első pillanatától kezdve kapcsolatfelvételt sürgetett a Szovjetunió levéltári szerveivel. Ez a kapcsolatfelvétel kezdetben szakirodalmi anyagok, könyvek és folyóiratok beszerzésére, mikrofilm- és kiadványcsere megállapodásokra korlátozódott. Az 1953-ban Budapesten tartott Magyar Történész Kong-1 1950. július 30-án hirdették ki a levéltárakról szóló 1950. évi 29. törvényerejű rendeletet, mely intézkedett a levéltárak Országos Központjának (LOK) megszervezéséről és - 1951. január l-jétől — a törvényhatósági levéltáraknak a Központ alá rendeléséről. A törvényerejű rendelettel létrehozták a központosított magyar szocialista levéltári szervezet kereteit. A LOK létrehozásával egységessé vált a magyarországi levéltárak szakmai irányítása és felügyelete. A szervezet első vezetője Borsa Iván lett. A LOK az Oktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási Főosztálya vezetőjének felügyelete alá került, majd 1956. január elsejétől a Minisztertanács közvetlen alárendeltségében működött. Az 1957:27. tvr. értelmében megszűnt a LOK, és az a továbbiakban, mint a Művelődési Minisztérium levéltári Osztálya (levéltári Igazgatóság) folytatta működését. Élére S^tdö Antal került, aki 1968-ig töltötte be ezt a funkciót. 2 MOL XIX—1—7—o—Vegyes iratok II.-1956. 61
