Kocsis Piroska: A Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának megünneplése 1956-ban. Levéltári Szemle, 62. (2012) 2. 61-83.
Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának... resszus résztvevői3 már felhívták a figyelmet a történész és a levéltáros szakma közötti együttműködés igényére, s arra is, hogy ez elsősorban a levéltárak kezdeményezésétől függ. A magyar levéltárosok, valamint a csehszlovák, a lengyel és az NDK szakemberekkel 1953 után elkezdődött az együttműködés, Romániával azonban 1956-ig csak alkalmi kiadványcserék zajlottak.4 A nyugati országok közül 1956 előtt csupán három országgal és csak meglehetősen szűk körű kapcsolat jött létre. Ausztriában csak a magyar katonai delegáció működött, az Országos Levéltár nem delegálhatott senkit. 1951-től - a Hadtörténelmi Intézet bécsi kirendeltségének a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével közösen — csak a bécsi levéltárak magyar vonatkozású anyagának részleges mikrofilmezését sikerült biztosítania.5 Az NSZK egyik levéltári folyóiratával (Archivalische Zeitschrift) megújult a háború előtti kiadványcsere, Olaszországból pedig több alkalommal szereztek be mikrofilmfelvételeket.6 Ezek a kapcsolatok annyiban érintették az Országos Levéltárat, hogy a beérkezett mikrofilmeket és kiadványokat annak Filmtárában, illetve Könyvtárában helyezték el, és gyakorlatilag mind a filmek, mind a kiadványok cserealapját az intézmény biztosította. 1954-ben nyílt először lehetőség külföldre utazni tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés céljából. Ennek köszönhetően az NDK-ba, Csehszlovákiába és Lengyelországba juthattak el magyar levéltári szakemberek. Az Országos Levéltárból Ember Győ^f Lengyelországba, Varga Endre* és Schöner Albert9 pedig Csehszlovákiában tehetett tanulmányutat.1 0 Ugyanakkor fontos lépésnek számított, hogy a Nemzetközi Levéltári Tanács1 1 1955 végén Magyarországot is felvette tagjai sorába, és ebben az évben kezdődtek meg a bécsi polgári levéltári delegáció újraindítását célzó tárgyalások is.1 2 Igazi áttörést azonban ezen a téren az 1956-os esztendő hozott.1 3 3 A történész kongresszuson vendégként a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK, Románia, Bulgária szakemberei vettek részt. 4 MANDL, 1956. 56-58. 5 MOL XJX-I-18-b—1955—Biz. 20. és 1956-1957-Biz. 20.; MOL M-KS 276. f. 91. cs. 16. ő. e. 14-27. és 34-36. fólió. 6 MANDL, 1956. 58. 7 Ember Győző (1909—1993), levéltáros, történész, az MTA levelező (1945), majd rendes tagja (1961). 1934 augusztusában állt a Magyar Országos Levéltár szolgálatába, ahol nyugdíjazásáig (1978) dolgozott. 1949. április 15-től 1978-ig az Országos Levéltár főigazgatója. A levéltári anyag ma is érvényes egységes rendszerének kialakítása, alapleltárak készítése, és az intézmény kb. 35 000 folyóméteres iratállományának ún. középszintű rendezése igazgatósága idején valósult meg. Számos tisztséget töltött be a magyar tudományos közéletben. 1942-ben Szekfű Gyula mellett egyetemi magántanár lett, és 1946-tól oktatott az újkori magyar történelmi tanszéken. Részt vett az egyetemi levéltáros képzésben. 1967-1976 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke, szerkesztette a Levéltári Közleménye kel, tagja volt a S^á^adok szerkesztőbizottságának is. 8 Varga Endre (1901—1973), levéltáros. 1926-ban lépett az Országos Levéltár szolgálatába, és nyugdíjba vonulásáig ott dolgozott. 1951-ben csoportvezető, 1953-tól osztályvezető-helyettes, majd 1954-ben osztályvezető. 1957. november 1-től az OL főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Több levéltári és múzeumi kiállítást rendezett. Kidolgozta a Levéltári Tanács szervezeti és ügyviteli szabályzatának szövegét. ' Schöner Albert (1904—1955), munkásmozgalmi múlttal 1952-ben került a LOK-ba helyettes vezetőnek. 10 Levéltári Híradó, 1954. 3—4. sz. 11—43., Levéltári Híradó, 1955. 1—2. sz., 3—38. Ember Győző és Varga Endre részletes úti beszámolói. Lásd még BALÁZS, 1970. 80. 11 1948-ban francia kezdeményezésre az UNESCO, az ENSZ kulturális, tudományos és nevelési szervezete hozta létre a Nemzetközi Levéltári Tanácsot (CIA, Conseil International des Archives). A Párizsban, 1950-ben tartott első levéltáros kongresszuson 35 ország 350 küldötte vett részt. A második kongresszus Hágában zajlott le 1953-ban, 1956 őszére pedig Firenzébe hívták össze a harmadik kongresszust. A kongresszusok közötti szünetekben szűkebb körű, ún. kerekasztal konferenciákat tartottak a különböző államok levéltárvezetőinek részvételével. A Nemzetközi Levéltári Tanács ma is a nemzetközi levéltári élet átfogó szakmai szervezete. Elsődleges feladatának a levéltári anyag megőrzésének és használatának elősegítését, az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködést és a kulturális sokszínűség megőrzését tekinti. Legfontosabb céljai között a levéltárak fejlődésének és más kulturális, kormányzati és egyéb szervezetekkel való együttműködés segítése, ajánlások kidolgozása, valamint a levéltárak anyagának mind szélesebb körben történő használhatóvá tétele szerepel. 12 Mandl, 1956. 56- 58. 13 GYENESEI, 2006. 20. 62
