Haraszti Viktor: A csődtörvény 20 éve - levéltári szemszögből. LSZ 61. (2011) 1.
Haraszti Viktor Átmeneti levéltár/irattár - örök álom? A 90-es évek elején némi reménysugarat jelentett, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991 tavaszán határozatba6 foglalta „egy központi funkciót ellátó gazdasági levéltár első - 30 ezer folyóméter befogadására alkalmas - blokkjának felépítését". Molnár József, az MKM Levéltári Osztály vezetője egy nemzetközi konferencián a minisztérium támogatásával „négy, összességében 30 ezer ifm befogadását biztosító regionális jellegű raktár" kialakításáról tett említést, melyre három éven belül került volna sor. A tervezett raktárkapacitás biztosította volna a vállalati irattárak történeti értékű részének megőrzését, valamint az „irattári anyag átmeneti kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását is."7 Mint ismeretes, a Magyar Országos Levéltár (MOL) új, óbudai épületét csak tervezésekor és kivitelezési ideje alatt nevezték „gazdasági levéltárnak", a beköltözéskor már a gazdasági minisztériumok iratanyaga és más részlegek is oda kerültek. Ezekben az években e sorok írója is a MOL gazdasági szervek osztályán dolgozott, átélve a tervezés, megvalósulás majd a költözés izgalmait. Az új épület lehetővé tette, hogy a MOL illetékességébe tartozó állami vállalatok maradandó értékű iratanyaga viszonylagos teljességgel megőrződjön jövő nemzedékeknek. Miután a tervezett négy regionális raktár vidéken már nem valósult meg, így a jelentősebb fondhiányok vidéken és — miután jelentős nagyvállalatok székhelye Budapesten volt — a fővárosban keletkeztek. így a megoldási lehetőség adott volt, a megvalósítás azonban késett. Az általános levéltárak raktározási feltételeinek javítását szolgáló fejlesztési program koncepciója 1998 végére készült el. A NKÖM által készített, „Az általános levéltárak raktározási feltételeinek javítását szolgáló fejlesztési program koncepció" körül kialakult vita elsősorban a regionális (állami) levéltárak létrehozásának szükségességét vitatta, de fontos elemként szerepelt a levéltári illetékesség kérdése. Az Ltv. tervezett módosítása nyomán a Magyar Országos Levéltár regionális szerveként hét - egy fővárosi és hat vidéki székhellyel működő — regionális hatáskörű állami levéltár jött volna létre, amelyek illetékességébe került volna a régió területén működő területi állami szervek és jogelődeik levéltári anyaga.8 Az 1998. december 23-i miniszteri értekezletre készült tervezet „állami gazdasági levéltárakról" szól, melyek feladata lett volna: - a fővárosi és megyei levéltárakban őrzött gazdasági iratok átvétele, - a Cstv. alapján megszűnt gazdálkodó szervek maradandó értékű iratainak átvétele, - a volt állami vállalatok működése során létrejött minden olyan levéltári anyag átvétele, melynek megőrzéséről az új tulajdonos nem kívánt gondoskodni, - valamint azon gazdasági iratok átvétele melynek megőrzésére a tulajdonossal a levéltár megállapodást köt. 6 A szovjet csapatkivonás kapcsán megüresedett egyes ingatlanok hasznosításától szóló 1032/119. (VII. 9.) Korm. hat. alapján, melyben a kormány a III. kerüled laktanya-ingadan egy részét levéltárfejlesztés céljára jelölt ki. 7 MOLNÁR, 1992. 16-17. Kálmán Attila, az MKM polidkai államtitkára 1992. február 6-án az Új Magyar Központi Levéltárban rendezett fórumon Veszprémben és Debrecenben kettő, összesen 30 000 ifm. befogadására képes regionális iratközpont megvalósítására tett ígéretet, 1992-es megvalósulással. Bővebben lásd.: KLSASSZONDY, 1992. 8 Az 1998. december 23-i miniszteri értekezletre előkészített anyagot, valamint a NKÖM koncepcióját és a hozzá kapcsolódó anyagokat lásd. a Hírlelő 1998. évi 1-2. számában! 18
