Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [17] 1987. 48 p.

Petrák Katalin: A biográfiaírás módszertanáról

A tárgyválasztásnál figyelembe kell venni, hogy nemcsak országos, vagy nemzetközi je­lentőségű személyiségek életrajzának elkészí­tése fontos munka. A helytörténetírás sem fej­lődhet helyi (regionális) jelentőségű vezetők életrajzának kidolgozása nélkül. Helyes, ha a helytörténet művelői az utóbbira koncent­rálnak, annál is inkább, mivel a vonatkozó forrásanyag jó része a helyi — a fővárosiak által kevésbé kutatott — gyűjteményekben található. Nagyon sok, jelentős munkát vég­zett helyi szociáldemokrata vagy kommunis­ta személyiség életútja még ma is feltárat­lan. A munkásmozgalom-történeti munkák so­rán bíráló megjegyzésként gyakran hangzik el, hogy egy-egy történelmi személyiség „nem ismerte fel" az adott történelmi helyzetet. Szerintünk helyes történeti kérdésfelvetés az, hogy egy politikai párt, egy történelmi sze­mélyiség mit ismerhetett fel. „A történeti személyiség — jól tudjuk, mindig a ,helyzet­böT, az osztályból, a nemzetből, a korból nő ki, s jelentős részben az előbbiek határozzák meg, hogy mit ismerhet, illetve mit ismerhe­tett fel. A problémaérzékenység, a zseniali­tás azonban lehetővé teszi, hogy egyes ki­emelkedő személyiségek esetében ez a felis­merés messze túlterjedjen az adott történel­mi korszak keretein és a jövőbe világítson. Ebben a tekintetben elég a klasszikusok pél­dájára vagy nem egy kiemelkedő író és mű­vész életútjára hivatkozni." 3 Nagyon lényeges az írásnál az arányok be­tartása. A szerző lehetőleg ne aszerint nö­velje az anyag terjedelmét, hogy az életút melyik állomásáról rendelkezik több forrás­anyaggal. De ha mégis kényszerül így el­járni, azt indokolja meg. A tanulmány jellegű életrajznál akkor van szükség jegyzetre, ha állításunk alátámasztá­sát akarjuk igazolni a forrás megjelölésével, vagy ha új adatokat közlünk és ha új for­rásanyag alapján korábbi értékelést módosí­tunk. Ancsel Éva szerint ,, . . . egyetlen ember sem ismerhető meg teljesen. Pozitívan fogal­mazva: minden ember lényegileg kimeríthe­tetlen. Mondhatnám bejárhatatlan, mint egy ország . . Minden egyén kizárólagos és megismerhe­tetlen. Egyéni, a vele született sajátosságok­kal, tehetséggel — de ezek csak akkor tudnak kibontakozni, ha erre megvannak a történeti­társadalmi feltételek. Nagy történelmi szemé­lyiségek tevékenységükkel pozitív vagy ne­gatív irányban befolyásolhatják a történelem menetét. Egy-egy történelmi személyiség rá­nyomja bélyegét az adott időszakra. A biográfiáknak ezeket a sajátosságokat kell feltárnia. Ne feledjük: „A történelmi érde­meket nem aszerint szokták megítélni, hogy mit nem adtak a törtéiemi személyiségek a mai követelményekhez viszonyítva — írta Le­nin —, hanem aszerint, hogy mi újat adtak elődeikhez képest." 5 JEGYZETEK 1 Révész Mihály: Weltner Jakab. Magyar Szocialisták sorozat. Szerkesztette: Mónus Illés Világosság ny. 1936. 1. sz. (A szocialista tudás könyvtára. Szociáldemokrata füzetek 19. sz.) 2 Mérei Gyula: Korszerű történetírás. Magyar Tudomány 1976. 10. sz. 3 Erényi Tibor: Munkásosztály-történet, munkásmozgalom-történet és tudatformálás. Társadalmi Szemle 1980. 2. 57—68. p. 4 Ancsel Éva: Éthosz és történelem. Kossuth 1984. 62. o. 5 V. I. Lenin összes művei 24. k. Kossuth 1963. 170. o.

Next

/
Thumbnails
Contents