Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Fülöp János: Dokumentumkötetek a megyei pártértekezletekről

— 1947-ben pedig a választópolgárok megnyeréséért, a gazdasági feladatok telesítéséért folytatott politikai küzdelem; — 1948-ban az MKP és SZDP egyesülése, az MDP létrejötte, programja, a társadalomban a fordulat éve a fő tényezők; — 1950-ben a tervszerű gazdálkodás fejlesztése, a szocialista munkaverseny, a párton és társadalmon belüli törvénysértések jelentkezése, a személyi kultusz növekedése a jellemző tendenciák; — 1954-ben a Központi Vezetőség 1953. júniusi határozataira való hivatkozás, a dolgozók életkörülményeivel való behatóbb foglalkozás, a párt vezetési színvonalának erősítése került a vita előterébe; — 1957-ben a tavaszi pártnagyaktívakon az ellenforradalom felszámolása, a konszolidáció, a tömegek megnyerése, a párt befolyásának növelése, a kétfrontos harc stb. voltak a fő kérdések; — az 1959 októberében megtartott pártértekezletek már az 1957 júniusában megtartott országos pártértekezlet határozatainak végrehajtásáról adtak számot; jelentést készítettek, hogy mit tettek a párt helyes politikájának érvényesítéséért; — az 1962-es pártértekezletek a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a szocializmus alapjainak lerakását rögzítették, és ezek tapasztalatainak számbavételét végezték el; utaltak a törvénysértő perek lezárásával foglalkozó KB-határozat pozitív fogadtatására; — az 1966. évi pártértekezletek egyik központi témája a gazdaságpolitika volt, erőteljesen felvetődött a gazdaságirányítás fejlesztésének reformja; — az 1970-es pártértekezletek az 1968-ban bevezetett gazdasági reform kezdeti tapasztalatainak értékelésére fordították a fő figyelmet, mellette jelentőségüknek megfelelően foglalkoztak az ideológiai és pártpolitikai kérdésekkel. A megyei pártértekezletek egy hosszabb folyamat állomásai. Az a tizenöt pártkonferencia, pártértekezlet, amelyet a párt megyei szervezeti tartottak, fémjelzik a megtett utat, összegzéseik tükrözik a párt és a párttagság fejlődését, annak eredményeit és hiányosságait. Természetesen e tükrözés módját ugyancsak meghatározza a kor, az adott helyzet. A pártértekezletek értékeléseit és következtetéseit ezért a mai tanulmányozóknak történelmi szemlélettel kell megközelíteniük, mindig gondosan számba véve a meghatározott körülményeket. A dokumentumokból kitűnik, hogy meghatározó jelentőségű volt — 1946-tól kezdve — a párt belső élete. A megyei tanácskozásokon figyelemmel kísérték a párt fejlődését; az MSZMP időszakában a lenini normák érvényesülésének megítélése fontos és folyamatos feladat volt. A köteteket bátran lehet ajánlani a kommunistákon kívül az irányítás valamennyi szintjén dolgozóknak, a pártoktatóknak, a helytörténeti kutatóknak. Mindazoknak, akik meg akarják ismerni a felszabadulás óta végzett munkát és a következőkben is tenni akarnak közös nagy célunkért, az emberi haladásért, a szocialista társadalomért.