Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Szecskó Károly: Dokumentumpublikációk a Magyar Tanácsköztársaságról

SZECSKÖ KAROLY: DOKUMENTUMPUBLIKÁCIÓK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁGRÓL Cikkemben a magyarországi Tanácsköztársaságról a felszabadulás után kiadott dokumentumköteteket tekintem át a teljesség igénye nélkül. Ez a következőket jelenti: csak az országos jellegű, elsősorban levéltári források felhasználásával készült kötetekről szólok. A Magyarországi Tanácsköztársaság története a felszabadulás után először az első magyar proletárdiktatúra kikiáltásának 30. évfordulója megünneplésének előkészítése alkalmából 1948—49-ben került az érdeklődés középpontjába. A magyarországi Tanácsköztársasággal foglalkozó első kiadvány album formájában 1949ben látott napvilágot a Szikra Kiadó gondozásában. Címe „A Magyar Tanácsköztársaság — 1919". Az album készítője a Magyar Munkásmozgalmi Intézet volt. Szerkesztője Réti László, az intézet igazgatója. A kiadvány 1950-ben második, javított kiadásban is megjelent. A kötetben nemcsak a Tanácsköztársaság előkészítésének, győzelmének, eseménytörténetének korabeli dokumentumai kaptak helyet, hanem az 1919 augusztusa, illetve 1945 után készült tanulmányok részletei is. A fényképekkel gazdagon illusztrált kiadványt az 1917. november 7-től 1919. augusztus 1jéig terjedő időszakot átfogó eseménynaptár zárja. Feltűnő, hogy a kiadvány szerkesztője a korabeli levéltári forrásokból alig válogatott. A kötetet majdnem teljes egészében sajtó-, röplap-, könyv- és brosúraanyag tölti ki. A kiadvány jegyzeteket és névmutatót nem tartalmaz. Az album kiadásának évében már eluralkodó személyi kultusz számos jegyét viseli magán. A kötet középpontjába a párt főtitkárának, Rákosi Mátyásnak 1919-es tevékenysége került. Ezzel szemben Kun Béláról, aki a Tanácsköztársaság tényleges vezetője volt, egyetlen fényképet, dokumentumot sem közölnek. 1949-től az 1956-os ellenforradalomig nem jelent meg Magyarországon a Tanácsköztársaságról önálló dokumentumkötet. Viszont három olyan kiadványt is közzétettek, amely számos 1919-es anyagot tartalmaz. Ezek a következők: Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához 11. 1917. november— 1919. augusztus, összeállították: Gábor Sándorné, Horváth Zoltánné, Fehér Adrás, Pajor Katalin. Bp. 1955., A vörös lobogó alatt. Válogatott írások a magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetéből 1917—1919. öszszeállította: Svéd László, Bp. 1955.; A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. V. 1917. november—1919. március, összeállította: Gábor Sándorné, Fehér András, Horváth Zoltánné, Milei György. Bp. 1956. A „Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához" II. kötet 3. fejezetében a Tanácsköztársasággal, foglalkozó 72 dokumentum található. A szerkesztők az első magyar proletárdiktatúra időszakából közölt dokumentumokat tartalmilag két csoportba sorolták. Először a tanácshatalom megszervezésére, forradalmi honvédelmére, a győztes északi hadjáratra vonatkozó dokumentumokat (1919. március 21.—június) adtak közre, majd a külső intervenció és a belső árulás elleni harc, a Tanácsköztársaság leverésének forrásaiból válogattak (június—augusztus 1.). A kötet anyagát időrendi táblázat és irodalomjegyzék zárja. A kiadvány erénye, hogy nemcsak a korabeli sajtóból, röplapokból ad közre anyagot, hanem már levéltári forrásokat is, bár kis számban. A kötetben közreadott dokumentumok több jegyzetanyagot kívántak volna, a névmutató és a tárgymutató pedig hiányzik. A hiányosságok talán azzal magyarázhatók, hogy a sorozat kötetei elsősorban nem a tudományos kutatás, hanem az oktatás számára készültek. Az 1949-ben megjelent albumhoz képest szemléleti változást e kötet bizonyos kérdések megítélésében még alig tartalmaz, bár 1953 után jelent meg. Ezt bizonyítja, hogy Kun Bélára vonatkozó önálló dokumentum nem kapott helyet a kötetben, s az utolsó dokumentum a Tanácsköztársaságról Rákosi Mátyásnak 1920. július 23-án a Kommunista Internacionálé II. kongresszusához küldött jelentése. Tükröződik a kötetben a szociáldemokraták egészét elítélő szemlélet is.