Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Fülöp János: Dokumentumkötetek a megyei pártértekezletekről

SZDP Baranya megyei konferenciájáról (1946. március 24—25., 1948. január 18.) a Dunántúli Népszava újság tudósított ugyan, de elnagyoltan, egyoldalúan; vagyis forrásértéke csekély, ezért nem közlik. A ,,Függelék"-ben viszont ismertetik — a tudósításokra támaszkodva — e konferenciák napirendjét, és a megválasztott vezető szervek tagjait. A Magyar Dolgozók Pártja Baranya megyei szervezeteinek négy pártértekezletéről fennmaradt dokumentumok is hiányosak, ezért a kötet a beszámolókat nem, csak a határozatokat tartalmazza. A három — Baranya, Komárom, Vas megyei — dokumentumköteten kívül más megyék pártkonferenciáiról és pártértekezleteiről is közreadtak forrásokat; különböző kiadványok részeként, vagy egy-egy küldöttértekezletről önállóan. Például a Fejér megyei pártbizottság a népi demokratikus átalakulás Fejér megyei eseményeiről tett közzé egy kötetet, amely tartalmazza az MKP megyei szervezeteinek első, második és harmadik konferenciájáról szóló anyagokat, a Szociáldemokrata Párt vármegyei értekezletének az agrárpolitikai kérdésekről hozott határozati javaslatát is. A „Szabolcs-Szatmár megye a népi demokratikus forradalom időszakában 1944— 1948" című forráskiadványban az MKP Szatmár megyei II. konferenciájának jegyzőkönyve, Szatmár-Bereg vármegye III. konferenciájának határozata, Pálfi Ernő megyei első titkár beszámolóját, az MKP Szabolcs vármegye III. konferenciájának anyagai, az MKP és az SZDP Szatmár-Bereg vármegyei egyesítő konferenciájának jegyzőkönyve és a két munkáspárt Szabolcs megyei egyesítő konferenciájáról szóló tudósítás olvasható. A „Szolnok megye a felemelkedés útján" című dokumentumkötetben az MKP és SZDP megyei egyesítő konferenciájának határozata (a gazdasági, politikai és az eszmei-ideológiai munka további feladatairól) és az MSZMP megyei küldöttértekezleteinek (1959. október 28—29., 1962. október, 1966. november, 1970. október 30—31.) határozata olvasható. A Hajdú-Bihar megyei pártbizottság a pártértekezletek jegyzőkönyvét 1962-től folyamatosan nyomtatásban jelentette meg. Ezek a füzetek teljes terjedelemben tartalmazzák a megyei pártbizottság írásos jelentéseit, szóbeli kiegészítéseit, a kongresszusi irányelvek vitájának összegzéseit és a pártértekezletek állásfoglalásait, a felszólalások kivonatait, továbbá a pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjainak névsorát és adatait. A tanácskozások tartalmát végigkövetve megállapítható, hogy főleg a helyi kérdésekkel foglalkoznak, de korántsem csak azokkal. Tartalmuk nem kismértékben utal az országos helyzetre, összefüggésekre, a párt általános politikájára. A munkaértekezleteken, a vitában erőteljesebben kialakultak a munkaterületek, a közigazgatási egységek csomópontjai, amelyek az elkövetkezendő időben orientáltak a főbb feladatokra. Ezek biztosítani tudták, hogy a pártértekezletek mind pozitív, mind negatív folyamatok kapcsán a lényegi kérdéseket tárják fel és a leglényegesebb tennivalókra összpontosítsanak. A beszámolók, hozzászólások, határozatok egyértelműen bizonyítják, hogy az elmúlt 4 évtized, különösen az 1957 óta folytatott következetes politika eredményeként gyökeresen átalakult a megyék arculata. A pártértekezletek dokumentumai híven tükrözik azt is, hogy a pártszervezetek és a kommunisták ez időszak alatt jelentős munkát végeztek. A pártkonferenciák és -értekezletek dokumentumai átfogják a társadalmi, gazdasági élet, és kulturális fejlődés, az ideológiai átalakulás, a tömegszervezeti munka, az államhatalom és államigazgatás és nem utolsó sorban a pártmunka legfontosabb kérdéseit, bemutatják a történeti fejlődést. A gazdasági tevékenységet a kor sajátosságainak megfelelően, de mindig elsőrendű feladatként kezelték, hiszen ez valamennyi más kérdésnek — társadalmi fejlődés, politikai hangulat, életkörülmények, kulturális igények kielégítése — a meghatározója volt. Az 1946— 1947-es években a földreform politikai megvalósítása, az üzemek államosítása, az ország helyreállítása, a közlekedés, az energiatermelés, később a három- és ötéves tervek kerültek előtérbe. Mindezekből érzékelhető a pártszervek felelőssége, tudatossága, iránymutatása, befolyása a gazdasági folyamatokra. Alig egy év telt el a felszabadulás óta, amikor a Magyar Kommunista Párt megyei szervezeteinek első konferenciáját megtartották. Olyan helyzetben tanácskoztak a kommunisták, amikor a munkásság áldozatkész erőfeszítéseinek köszönhetően már megszülettek az első sikerek az újjáépítésben, az országban köztársasági államforma lett, de kemény harc folyt az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. decemberében hozott célkitűzések megvalósításáért is. A kötetben nyomon követhető a további társadalmi, gazdasági fejlődés is. Jól érzékelhetők a helyi változások: — 1946-ban az ország újjáépítéséért, a reakció és az infláció ellen, a köztársasági államforma megvédéséért, megszilárdításáért vívott harc állt a középpontban;