Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Németh Jánosné: A Párttörténeti Intézet forráskiadványairól

hívja fel a figyelmet. Az egyes iratokat sor­számmal jelzik, ez alatt szerepel az irat ke­letkezésének dátuma. Az események dátumát az alfejezetcím, a csoportcím, vagy a doku­mentumcím foglalja magában, vagy pedig lábjegyzetben található. Az iratok szövege után legendában közlik a levéltári anyagok­nál áz irat típusát, az őrző levéltár rövid ne­vét, az irat jelzetét; sajtó- és könyvészeti anyagnál az újság megnevezését, dátumát, a közölt cikk eredeti címét, illetve a kiadvány címét, a kiadás helyét, évszámát, a kiadót és az oldalszámot. Az irat további sorsát illető tudnivalókat, illetve a dokumentumokban fog­laltakra vonatkozó — más forrásból szárma­zó — adatokat kommentárban adják közre. Az intézeti dokumentumpublikációs tevé­kenység legnagyobb értéke, hogy a több kö­tetes, sorozatokban megjelentetett gyűjtemé­nyekben nyilvánosságra kerültek azok a leg­fontosabb dokumentumok, amelyekből 1848­tól napjainkig feltárul a magyar munkásmoz­galom helyzete, fejlődése, annak a küzdelem­nek a története, amelynek során a magyar munkásosztály kivívta történelmi győzelmét az elnyomó osztályok felett és élére állt a szocializmusért folyó harcnak. A felszabadulás előtti magyar munkásmoz­galom történetének alapvető forrásanyagát a Magyar Munkásmozgalmi Intézet által 1951­ben indított — tíz kötetre tervezett — A Ma­gyar Munkásmozgalom Történetének Váloga­tott Dokumentumai (MMTVD) c. gyűjtemény tartalmazza. (1955-ben kidolgozták ennek Szerkesztési Szabályzatát, ekkor 14 kötetre gondoltak.) A MMTVD sorozatnak 6 kötete jelent meg. A közreadott dokumentumok bemutatják a munkásmozgalom egykorú eseményeit, ideo­lógiai és szervezeti harcait. Elsősorban a munkásosztály mozgalmaira, pártjának tevé­kenységére vonatkozó forrásanyagot találunk a sorozat köteteiben, de érintik a szegénypa­rasztság, valamint nemcsak a magyar, hanem a nemzetiségi munkások mozgalmait is. Az első kötetben közreadott — az 1848—1890 kö­zötti időszakban keletkezett — 328 dokumen­tum bemutatja a munkásságnak az 1848/49­es forradalomban és az önkényuralom évei­ben tanúsított magatartását, bérmozgalmait, sztrájkjait, a munkásegyletek tevékenységét, az I. Internacionáléval való kapcsolatát, a pártalakítási kísérleteket és a Magyar Álta­lános Munkáspárt tevékenységét. A második kötetben (amely 1954-ben jelent meg) 290 do­kumentum található az 1890—1900 közötti évekből, az imperializmusba való átmenet időszakából, köztük a Magyarországi Szociál­demokrata Párt kongresszusainak jegyzőköny­vei és tevékenységével kapcsolatos egyéb ira­tok, a szakszervezeti mozgalom fellendülését bizonyító anyagok, továbbá a munkásság és a szegényparasztság bérharcait, politikai moz­galmait idéző levéltári és sajtóanyag. A harmadik kötetet 1955-ben, az 1905— 1907-es orosz forradalom 50. évfordulójára adták ki, 305 dokumentumot tartalmaz. A kö­tet a munkanélküliek gyűlései, tüntető fel­vonulásai mellett több nagy jelentőségű sztráj­kot és megmozdulást regisztrálva tényekkel bizonyítja a munkásmozgalom addig nem ta­pasztalt viharos erejét. Bemutatja a szakszer­vezeti taglétszám rohamos növekedését, a sok­nemzetiségű Magyarország területén élő né­pek munkásosztálya és szegényparasztsága együttes fellépését a közös ellenség ellen. A dokumentumok nyomán feltárul a szociálde­mokrata pártvezetőség megalkuvó, reformista politikája és az ellene folyó harc is. (Meg­jegyzendő, hogy a kötet szerkesztői egy ké­sőbbi kiadványuk bevezetőjében utalnak arra, hogy a harmadik kötet alcímeiben, jegyzetei­ben, kommentárjaiban és előszavában sommás, egyoldalú értékelést adtak az SZDP tevékeny­ségéről.) A sorozat negyedik kötete — az 1907—1918 közötti időszak nagy mennyiségű forrásanyaga miatt — két részben, időben utoljára (1960­ban, ill. 1969-ben) jelent meg. A közreadott 437 dokumentumból kitűnik a munkásságnak az általános, titkos választójogért és a hábo­rús készülődés ellen vívott harca, illetve az SZDP álláspontja a háborúval kapcsolatban és a belpolitikai kérdésekben. Néhány anyag pedig a párton belüli különböző áramlatokkal kapcsolatos. A kötet a NOSZF-t közvetlenül megelőző magyarországi események dokumen­tumaival zárul. (Függelékben közlik az 1917. novemberi, az 1918. februári és októberi szo­ciáldemokrata pártprogramokat, mivel ezeket a korábban megjelent ötödik kötet csak ki­vonatosan publikálta.) Az ötödik kötetbe (amely 1956-ban az MDP KV Párttörténeti Intézete kiadásában jelent meg) 711 doku­mentum került az 1917. november—1919. március közötti időszakból. Ezekből nyomon követhető a NOSZF hatására kibontakozó munkásakciók, a polgári demokratikus forra­dalom eseményei, a baloldali csoportok, a KMP létrejötte és munkája, valamint a Szov­jet-Oroszországban levő hadifoglyok, magyar internacionalisták forradalmi tevékenysége, továbbá a dolgozó tömegek gazdasági harca és küzdelme a KMP vezetésével a hatalom meghódításáért. A 910 dokumentumot tartal­mazó hatodik kötetet az MSZMP KB Párt­történeti Intézete adta ki két részben (1959­ben, ill. 1960-ban). A közölt anyagok a mun­kásmozgalom 1919. március 21.—augusztus 1. közötti hősi korszakát dokumentálják. A For­radalmi Kormányzótanács, a Budapesti Mun-

Next

/
Thumbnails
Contents