Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Németh Jánosné: A Párttörténeti Intézet forráskiadványairól

kástanács, a pártkongresszus és a tanácskongresszus üléseinek jegyzőkönyveiből, a Hadseregparancsnokság hadműveleti naplójából, rendeletekből, röplapokból, magyar és néhány külföldi sajtóanyagból megelevenedik a Tanácsköztársaság létrejötte, építőmunkája és harca a belső ellenforradalmi erők és az intervenció ellen. A magyarországi munkásmozgalmat dokumentáló iratok e hat kötetben való megjelentetésével kirajzolódott a mozgalom több mint félévszázados fejlődésének képe az 1848-as forradalomtól a Tanácsköztársaság megdöntéséig. Az ellenforradalmi korszak, az 1919—1945 közötti 25 év munkásmozgalmának feldolgozásához 3 kötetben, Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből címmel, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete 1964-ben adott közre forrásanyagot. Az első kötet az 1919. augusztus és 1929. augusztusa között keletkezett 157 legfontosabb dokumentumot tartalmazza, amelyek tükrözik a munkásmozgalmi tevékenység objektív körülményeit, sokrétűségét, eredményeit: a KMP újjászervezéséért, a legális munkásszervezetekért, a gazdasági elnyomás és az ellenforradalmi rendszer elleni legális és illegális harc, az MSZDP újjáalakulása, a baloldali ellenzék tevékenysége az SZDP-ben és a szakszervezetekben, valamint az ellenforradalmi rendszer megtorló istézkedései, továbbá a nemzetközi proletariátus fellépése a magyar dolgozókért. Az MSZMP megalakulásához, a KMP I. Kongresszusához kapcsolódó dokumentumok mellett a parasztság megnyeréséért, a munkásosztály egységéért, a szakszervezetek megvédéséért folytatott tevékenységet, a munkások sztrájk- és bérharcait bemutató irat- és sajtóanyag is helyet kapott. A második kötetben az 1929—1935 közötti évek dokumentumaiból 152 található. Ezek érzékeltetik a tömegek fellépését a tőke és a fasizmus ellen. Felidézik a börtönökben sínylődő kommunista foglyok éhségsztrájkját, a munkanélküli- és sztrájkharcokat, a KMP II. Kongresszusát, a proletariátus egységes harci frontjának megteremtésére irányuló küzdelmet, valamint a terror és provokáció rendszerének erősödését. A harmadik kötet 273 dokumentuma alapján áttekinthető az 1935—1945 közötti évtized történelme, a KMP tevékenysége az antifasiszta népfront megteremtéséért, az imperialista háború elhárításáért, az ország függetlenségének megvédéséért, a fegyveres ellenállás kibontakoztatásáért. A felszabadulás előtti munkásmozgalom megismerését szolgáló forrásanyagot bővítette a MMI 1954-ben, ill. 1955-ben kiadott ötkötetes sorozata Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához címmel. Az 1848-tól 1945-ig terjedő időszak fontos — jórészt másutt még nem közölt — munkásmozgalmi dokumentumainak összegyűjtésével az volt a céljuk, hogy egyes alapvető kérdések és események bemutatásával megkönnyítsék a magyar pálttörténet tanulmányozását, fontos kiegészítő anyagot nyújtsanak a pártfőiskolai előadásokhoz. Az I. kötet a párt előtörténetére, a NOSZF-t megelőző időszakra; a II. a KMP megalakulására és a Tanácsköztársaság történetére vonatkozó anyagot tartalmaz; a III.—V. kötet az illegális kommunista párt hősi küzdelmének egyes dokumentumait foglalja magában. Napjaink történelmének megismeréséhez a népi demokratikus átalakulás, majd a szocialista építés programját, feladatait és a megvalósítás eredményeit tükröző párthatározatok és dokumentumok szolgáltatják a forrásanyagot. 1967-ben jelent meg A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai c. kiadvány, amely a két munkáspárt (1944 szeptemberétől 1948 júniusig — a felszabadulás kezdetétől az egyesülésig hozott) határozatainak közreadásával segítséget nyújt az egységes munkáspárt létrejöttéhez vezető történelmi út tanulmányozásához, a munkáspártok politikai irányvonalának megismeréséhez. A könyvben található 141 dokumentum (a kongresszusok, országos konferenciák, központi vezetőségi ülések határozatai, állásfoglalásai, közlemények, kiáltványok, felhívások, nyilatkozatok, akcióprogramok, Szervezeti Szabályzat stb.) tükrözi az időszak fő politikai, gazdasági feladatait: a fasizmus elleni közös harc, a földreform, a gazdasági katasztrófa elhárítása, a közellátás javítása, az infláció megfékezése, az értékálló pénz megteremtése, a hároméves terv, a közigazgatás reformja, a választások, a demokráciaellenes erők leküzdése stb. A Függelékben a Magyar Front, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és a Baloldali Blokk állásfoglalásai, felhívása és nyílt levele is szerepel. Az ötvenes évek dokumentumai még hiányoznak a kiadványok soraiból, de az 1981ben megjelent Júliustól—júniusig 1956—1957. c. dokumentumkötet tartalmazza azokat a párthatározatokat, kormányintézkedéseket, nyilatkozatokat, beszédeket, amelyek összegezik a problémákat, elemzik a történteket, segítenek megvilágítani az „56-os" eseményeket és a tanulságokat. Végigkísérhetjük a fordulatokban bővelkedő évet: a pártvezetés válságának megoldására, majd az ellenforradalom vérontás nélküli visszaszorítására tett kísérletet; a szakítást a Nagy Imre-kormánnyal; a kommunisták, pártszervezetek talpraállítá-