Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Molnár János: Néhány megjegyzés a helyi forráskiadványok bibliográfiájához

MOLNÁR JÁNOS: NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A HELYI FORRÁSKIADVÁNYOK BIBLIOGRÁFIÁJÁHOZ Az elmúlt évben minden megyei archívumot arra kértünk, hogy állítson össze és küldjön be hozzánk bibliográfiát a munkásmozgalom története helyi forrásainak kiadványairól. A beérkezett anyagokról készített összeállítást Tájékoztatónk mostani száma közli. Ennek bevezetéseként — csak nagyon vázlatosan — teszek néhány megjegyzést az összeállításhoz. Természetesen az ilyenfajta kiadói tevékenység és a bibliográfiák összeállítása nem elsősorban a megyei pártarchívumok feladata. Az összeállítást tíz megyében mégis az archívumok végezték, hat megyében (ez a legtermészetesebb) a könyvtárak, két helyen a tanácsi levéltár, egy helyen pedig a megyei múzeumi központ. (Némi félreértés következtében több megye nemcsak a forráskiadványok bibliográfiáját küldte fel, hanem általában a munkásmzogalom-történeti kiadványokét. Így mintegy 2050 tétel található a Központi Pártarchívumban levő összeállításban.) Az alábbiakban azonban csak a szorosan vett forráskiadványokkal foglalkozunk. Ezek száma 117. Tekintsük át röviden a forráskiadványokat főbb fajtáik szerint. Legátfogóbbak, legigényesebbek a megyék munkásmozgalma történetének válogatott dokumentumait folyamatosan közlő sorozatok. Nyolc megyében indítottak el eddig ilyeneket. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád. Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár. Nem teljesen egyforma felfogásban és nem egyaránt a teljességre törekedve. A leginkább teljességre törekvők, a legigényesebbek a baranyai, a csongrádi, illetve a borsodi sorozatok, összesen harminc kötet jelent meg eddig. Tizenegy megyében még nem indult ilyen sorozat. Nyilvánvaló, hogy a távlati célkitűzések között mindenütt szerepelhetne ennek a megindítása. Különösen hiányzik Békés, Komárom, Szolnok és Veszprém megye ebből a kezdeményezésből. Természetesen a megyék jelentős részében a munkásmozgalom a korai évtizedekben nem volt nagyon számottevő. Ezért érthető és tudományosan is igazolható törekvés az, amit Szabolcs-Szatmárban kezdtek, hogy a sorozat a munkás- és parasztmozgalmak dokumentumainak közlésére vállalkozott. Az itt közölt bibliográfia szerint e sorozatokban csak egy megyében — Hajdú-Biharban — léptek túl a bűvös 1948-as határon. Lassan elérkezik az ideje annak, hogy felkészüljünk a sorozatok továbbfolytatására, az 1948 utáni évek válogatott dokumentumainak a kiadására is. A forráskiadások másik nagy csoportját az 1918—1919-es forradalmakról, valamint a felszabadulásról, 1944—2945 fordulójáról kiadott dokumentumok teszik ki. Huszonhat kötet tartozik ide. A Tanácsköztársaságot és előzményeit mutatja be 18 kötet, a felszabadulás korszakát 8 kötet. Igen nagy eltérések és különbségek vannak az egyes kötetek között. Egyáltalán ebben a két témakörben sok az esetlegesség. A legjelentősebbek azok a kötetek, amelyek az események valamelyik kerek évfordulójára — nagyobbrészt központi állami ösztönzésre — készültek és jelentek meg. így a jelentős kiadványok közé sorolhatók a 32., 38., 47., 48., 50., 52., 53. számú kötetek. Ügy tűnik, hogy a sorozatok általános elterjedése mellőzhetővé teszi az 1918—19-ről és 1944—1945-ről szóló átfogó válogatások további kiadásait. Inkább a speciális, tematikus kötetek kiadásáról érdemes gondolkodni. (Ilyen irányba indultak már a 36., 37. Fejér megyei és a 41. nógrádi kötetek.) Ujabb keletű, 1975-ben indult törekvés a megyei pártértekezletek dokumentumainak a kiadása. Eddig négy megyében hat kötet jelent meg. Komárom és Vas megyében kétkét kötetben gyűjtötték össze az anyagot, Baranya és Győr-Sopron megyében egy-egy kötetet adtak ki. Hasznos és újszerű kezdeményezés ez, általánossá lehetne tenni. Sajnos — nagyobbrészt objektív okok miatt — az eddigi kiadványokban nem tudták bemutatni * A budapesti forráskiadványok nem szerepelnek az összeállításban (szerk. biz.)