Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [16] 1986. 41 p.

Molnár János: Néhány megjegyzés a helyi forráskiadványok bibliográfiájához

az SZDP 1945 utáni megyei pártértekezleteit. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a jövőben ennek a pótlására, esetleg még azon az áron is, hogy — függelékben — sajtóközlések alap­ján adjunk tájékoztatást az SZDP megyei pártértekezleteiről. Ezenkívül számos egyedi forráskiadvány is megjelent, amelyeket a mellékelt bibliográfia 56 címben tartalmaz. Ezek között gyakoriak az áttekintő, elsősorban oktatási célokat szol­gáló, ,,olvasókönyv"-szerű gyűjtemények, a vidék munkásmozgalmának valamilyen ki­emelkedő eseményét bemutató összeállítások. Űjabbkori témák között feltűnnek az 1956— 58-as konszolidációt, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, vagy a népfrontmozga­lom alakulását bemutató kiadványok is. Jelen rövid bevezetőben több okból sem vállalkoztunk a forráskiadványok tartalmi elemzésére. Egyrészt a tér és idő szűk erre, másrészt sajnos nincsenek ehhez megfelelő előmunkálatok. Ügy tűnik, hogy az országos szaksajtó csak nagyon elvétve vesz tudomást a vidéki forráskiadványokról. A felsorolt 117 kiadvány egyikéről sem közölt semmiféle is­mertetést a Századok, a Történelmi Szemle, a Társadalmi Szemle. Saját lapunk, a Párt­történeti Közlemények is csak 11-ről közöl hosszabb-rövidebb ismertetést, ezek közül is csak 7-ről egyenként, 4 kötetet egy cikk is­mertet. A forráskiadványokban megtalálható valós értékek, sokszor a munkásmozgalom-tör­ténet vitatott témáihoz való perdöntő állás­foglalások nem indokolják ezt a tartózkodást. Egyebek mellett nyilván a nem kellő propa­ganda és tájékoztatás is oka ennek a szomorú képnek. Közismert, hogy milyen ritkán jelennek meg Magyarországon országos összesítő hely­történeti bibliográfiák. (Eddig három alapvető munka jelent meg e tárgyban. Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete 1527— 1940. Bp. 1944. Ennek újranyomása és kiegé­szítése: Bodor Antal—Gazda István: Magyar­ország honismereti irodalma 1527—1940. Bp. 1984., valamint Csomor Tibor: Magyarország honismereti bibliográfiája I. kötet. Bp. 1972.) Közli az újabb munkák adatait a Honismeret című lap is. Nincsen Budapesten olyan köz­pont — könyvesbolt —, ahol hozzá lehetne férni egy helyen valamennyi vidéki kiadvány­hoz. Maguk a megyék sem fordítanak kellő gondot a kiadványok bibliográfiájának elké­szítésére, a kiadványok országos terjesztésé­re. A bibliográfiai tevékenységben ismere­teink szerint Hajdú-Bihar megye áll az élen, ahol 1980-ban kiadták a Hajdú-Bihar megye munkásmozgalom-történetének irodalma 1945 —1977. című kiadványt, és ezenkívül évente rendszeresen kiadják a megjelent írások bib­liográfiáját. A bibliográfiát illetően éppen ezekben a napokban történt alapvető változás. A Kos­suth Könyvkiadó megjelentette a Párttörté­neti Intézet Könyvtár- és Dokumentációs Osztálya által készített: A magyar munkás­mozgalom történetének válogatott bibliográ­fiája 1945—1984 című összeállítást. Ez eddig a legteljesebb ilyen tárgyú bibliográfia, 6267 tételt tartalmaz. Természetesen a helyi kiad­ványokat is közli. Ügy tűnik, az utóbbi években valamit la­zult a munkásmozgalom-történet problémái­nak megyénkénti összefogása. Régebben töb­bé-kevésbé minden megyében aktívabban mű­ködtek a megyei munkásmozgalom-történeti bizottságok, melyek rendre megtárgyalták a kérdéssel összefüggő tennivalókat. Ám ma ezek már nem mindenütt működnek és irá­nyításuk sem egységes. Nem is arra van szük­ség, hogy valami uniformizálás történjen eb­ben a tekintetben, de jó lenne, ha mindenütt lenne gazdája a munkásmozgalom története művelésének és forrásai kiadásának. Mi lehet az archívumok szerepe ezekben a kérdésekben, de különösen a forráskiadvá­nyok gondozásában? Le kell szögeznünk, hogy a pártarchívumok nem lehetnek sem a me­gyei munkásmozgalom-történetírás, sem pe­dig a megyei munkásmozgalom-történeti for­ráskiadások egyedüli gazdái. Kezdeményező, segítő, ellenőrző szerepük lehet ebben a te­vékenységben és kell is legyen. Másrészt azon­ban szerepük a következő években nyilván növekedni fog, mert egyre inkább előtérbe kerülnek az 1945 utáni témák, amelyeknek legfontosabb forrásanyaga az archívumokban van. Reméljük, hogy az itt közölt bibliográfia segíségére lesz archívumainknak abban, hogy összehasonlító elemzést végezzenek, hogy jö­vő terveikhez, elgondolásaikhoz ötleteket me­rítsenek belőle. A magyar munkásmozgalom történetének helyi forrásai megyei kiadványokban I. Sorozatok Baranya megye 1. Válogatott dokumentumok a baranyai— pécsi munkásmozgalom történetéhez I. 1869— 1918. (Szerk.: Babics András—Szita László) Pécs, 1968. 493 p. 2. Válogatott dokumentumok a baranyai— pécsi munkásmozgalom történetéhez II. 1918­1929. (Szerk.: Babics András—Szita László) Pécs, 1980. 436 p. 3. Válogatott dokumentumok a baranyai— pécsi munkásmozgalom történetéhez III. 1929—1944. (Szerk.: Babics András—Szita László) Pécs, 1972. 511 p.

Next

/
Thumbnails
Contents