Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.
Németh Jánosné: Válogatott dokumentumok a budapesti pártmozgalom történetéből
kező ellentmondások, feszültségek feloldására. Ez a tevékenység tükröződik a „Gazdasági építőmunka" címszó alatt közölt dokumentumokban (lásd: a béren kívüli anyagi ösztönzők hatékonyságával, a munka- és üzemszervezés javításával, a vállalati összevonásokkal, a gazdasági mechanizmus reformjának bevezetésével kapcsolatos feladatokkal és első tapasztalatokkal foglalkozó dokumentumokat). A „Várospolitika" témakörből válogatott összeállítás mutatja, hogy a Budapesti Pártbizottság munkájában jelentős helyet foglal el a főváros élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos munka (lásd: a lakáshelyzettel és lakásépítés helyzetével, a főváros fejlesztésével, a budapesti beruházásokkal, Budapest környéke általános városrendezési tervével kapcsolatos előterjesztéseket). A VIII. és a X. kongresszus közötti időszakban az érdekviszonyok feltárása, a jelentkező társadalmi feszültségek feloldása, a tömegkapcsolatok erősítése, a szövetségi politika kibontakoztatása fontos területe volt a pártmunkának. Ez tükröződik a kötetből is, amelyben „Társadalmi viszonyok" címszó alatt számos, e kérdéskörrel kapcsolatos korabeli elemzés szerepel. (Lásd: a munkásosztály helyzetéről, eszmei-politikai arculatáról; a műszaki és közgazdász értelmiség, valamint a pedagógusok és a művészek helyzetéről, eszmei-politikai fejlődéséről, a körükben végzett politikai munkáról; a budapesti ifjúság — és külön a munkásifjúság — helyzetéről, ideológiai és kulturális neveléséről, a pártszervek és a KISZ ifjúság közötti munkájáról; a dolgozó nők társadalmi-politikai helyzetéről szóló dokumentumokat) . Ezekben az években a közoktatás, a tudományos és kulturális élet kérdései is nagy súllyal szerepeltek a pártmunkában. A „Művelődés, közoktatás, tudomány" címszó alatt közölt jelentések és határozatok alapján nyomon követhető a párt befolyásának növekedése e területen és a vonatkozó határozatok végrehajtásának folyamata, eredményei. (Lásd: az iskolareform végrehajtásáról, az oktatási rendszerről, a származási kategóriák eltörléséről, illetve a fizikai dolgozók gyermekei segítéséről szóló határozat végrehajtásának tapasztalatairól; a főváros kulturális fejlődéséről, a budapesti népművelés aktuális kérdéseiről és a tudománypolitikai irányelvek budapesti végrehajtására hozott határozatokat). A kiadványban szereplő dokumentumok legnagyobb része (szám szerint 11) a Pártélettel foglalkozik. Ebből is kitűnik, hogy a jelzett időszakban a párt munkamódszerének, munkastílusának továbbfejlesztése, a párt helyzete, vezető szerepének érvényesítése, a kommunisták tevékenysége álltak a párt vezető szervei munkájának középpontjában. (Lásd: a tagfelvételi munkáról, a munkamódszer fejlesztéséről, a pártoktatásról, az agitációs tevékenységről, az ideológiai irányelvek vitájáról, a káder- és személyzeti munkáról, valamint a pártkongresszusok határozatai végrehatjásának tapasztalatairól szóló anyagokat). Ugyancsak megtalálhatók a gyűjteményben az évtized jellemző pártfeladatait és a pártmunka eredményeit, tapasztalatait összefoglalóan tartalmazó jelentős dokumentumok: az 1962. évi pártértekezlet határozata, illetve az 1966-os és 1970-es pártértekezlet beszámolója. Az Elméleti és Módszertani közlemények 1985-ös — 26. — száma, a budapesti pártmozgalom dokumentumaiból és forrásaiból válogatott összeállítás újabb kötete, az 1957. augusztusától 1962. októberéig terjedő küzdelmes, tapasztalatokban gazdag időszakot öleli fel. A kötetben megjelent 23 dokumentum tájékoztatást ad arról, hogyan sikerült teljessé tenni, megszilárdítani a párt újjászervezését és a politikai konszolidációt, illetve hogyan tevékenykedett a párt a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá tétele érdekében. Az MSZMP 1957. évi országos értekezletén megjelölt feladatok végrehajtási folyamatához kapcsolódik a közölt dokumentumok egy része (lásd: határozat a budapesti pártszervezetek tömegpolitikai munkájáról; a KISZ és a pártszervezetek ifjúság körében végzett munkájáról; a szakszervezeti mozgalom helyzetéről és pártirányításáról; az üzemi tanácsok választásáról és működéséről; a műszaki fejlesztésről; a munkásosztályról, a termelőszövetkezeti pártszervezetek helyzetéről; valamint az egyetemek és főiskolák politikai helyzetéről.) Tartalmazza a kötet az 1959-es budapesti pártértekezlet beszámolóját és határozatát, a további dokumentumok pedig a párt VII. kongresszusán megjelölt feladatok Budapest területére koncentrált megvalósítását mutatják (lásd: a termelés pártellenőrzéséről; a vállalati igazgatók felkészültségéről, továbbképzéséről; a termelőszövetkezeteket patronáló munkáról; a munkásosztályról szóló határozat végrehajtásának tapasztalatairól; a vállalati munkanormák helyzetéről és az iparfejlesztés fővárosi tapasztalatairól; a kerületi pártbizottságok vezetési stílusáról; a tanulóifjúság világnézeti neveléséről; a főváros kulturális fejlődéséről; a művészeti pártszervezetek tevékenységéről). Jól tükrözi a pártegység megteremtéséért folytatott küzdelmet a kiadványban közreadott két elméleti vitaanyag (a szocializmus alapjainak lerakásával és gyorsabb építésével, ill. a szövetségi politika területén mutatkozó problémákkal kapcsolatban), amit megtárgyaltak a kerületi pártbizottságokon tartott elméleti pártnapokon, majd a viták tapasztalatairól összegező jelentést terjesztettek a végrehajtó bizottság elé.