Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.
Németh Jánosné: Válogatott dokumentumok a budapesti pártmozgalom történetéből
A sorozat negyedik kiadványa — a hazánk felszabadulása 40. évfordulóját köszöntő öszszegezés, mérlegkészítés részeként — ugyancsak 1985-ben jelent meg, „A Budapesti Pártbizottság várospolitikai tevékenysége a felszabadulástól napjainkig (1945—1984) (Szemelvények a Budapesti Pártarchívum irataiból)" címmel. A két kötetben közreadott 36 dokumentum zöme a Budapesti Pártbizottság vezető testületei látal tárgyalt előterjesztés, más része pedig az MKP Budapesti Bizottsága egyes osztályai által készített programok, jelentések, feljegyzések. A kiadványból elénk tárulnak a párt négy évtizedes városfejlesztő tevékenységének fő állomásai, a főváros dinamikus fejlődésének folyamata, eredményei (lásd: az MKP 1946-os budapesti községpolitikai akcióprogramját; Budapest 1951es általános városrendezési tervét; Budapest és környéke 1960-ban készült általános városrendezési irányelveit és a terv 1970-es felülvizsgálatát, valamint a főváros fejlesztésével foglalkozó 1978-as politikai bizottsági határozatának végrehajtásáról 1983ban készült jelentést és a további feladatokra vonatkozó javaslatot), és végig követhető a közlekedés, a kereskedelem, a lakás- és kommunális ellátottság, a kulturális, egészségügyi és élelmiszer-ellátás helyzetének alakulása is. A dokumentumok tanulmányozásához, az eligazodáshoz segítséget adnak a kiadványokhoz írt bevezetők, előszók: vázolják a pártmunka adott periódusra jellemző tartalmát, módszereit, képet adnak a tevékenység eredményeként bekövetkezett változásokról. Jó kiegészítők a mellékletek: a párt budapesti vezető testületei tagjainak, a kerületi pártbizottságok vezetőinek, a Budapesti Pártbizottság apparátusa osztályvezetőinek, a fővárosi tanácselnökök, tanácselnök-helyettesek és a kerületi tanácselnökök névsora, valamint az 1957. április 15-ig megalakult KlSZ-szervezetekről, nagyüzemi KISZ-tagságról készült kimutatások. Az ismertetett kiadványok szerkesztői a teljes szövegből elhagyták a válogatás szempontjából érdektelen, illetve a túlságosan részletező leírásokat. Rövidebb szövegrész esetén ezt 3 ponttal, hosszabb, összefüggő szövegrész esetén 3 gondolatjellel jelölték, s ez utóbbi esetben a jegyzetben tájékoztatást adnak az elhagyott részek tartalmáról. Az egyes kötetekhez bőséges jegyzetanyag is tartozik, amelyben a szövegmagyarázat, kommentár, a pontatlanságok korrigálása, a kifejezések magyarázata és a kiegészítések jól segítik az eligazodást. A jelzetek megmutatják az őrzési helyet és az irattári jelzetet, utalnak az irat fajtájára is, kár, hogy ez nem mindig pontos (pl. „eredeti másolat"), illetve esetenként hiányzik (pl. a 23. szám 33. és 35 dokumentuma esetében). A kiadványok készítésében közreműködő szerkesztők (dr. Kurucz István, a Budapesti PB Oktatási Igazgatósága igazgatója; Ruff Mihály, az Elméleti Módszertani Közlemények szerkesztője, egyetemi docens; dr. Czakó Sarolta a Budapesti Pártbizottság Archívumának vezetője), a dokumentumok válogatói, összeállítói (dr. Czakó Sarolta, Flór Anna, Vörös Pál, a Budapesti Pártbizottság Archívumának dolgozói és Hámori Lászlóné, a Budapesti Pártbizottság Oktatási Igazgatóságának tanára), bevezetőket, előszókat írók (Király Andrásné, a Budapesti PB titkára, dr. Szenes Iván egyetemi docens, dr. Maróthy László, a Budapesti PB első titkára, dr. Kurucz István, Ruff Mihály és Iványi Pál, a Budapesti PB Gazdaságpolitikai Osztályának vezetője) közös munkája eredményeként a pártmunkások, propagandisták, történelmet kutatók és a történelem iránt érdeklődök a budapesti pártmozgalom és a politikatörténet, valamint a főváros fejlődésnéek tanulmányozásához hasznos segédanyaghoz jutottak. Csak elismeréssel lehet szólni e vállalkozásról és üdvözölhetjük a sorozat folytatásának szándékát.