Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szikossy Ferenc: A munkásmozgalmi emléktárgyak gyűjtésének története a magyarországi múzeumokban

csak a két intézmény legszorosabb együttműködésével, tevékenységük integrálásával érhető el. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum felépítése: I. Gyűjteményi Osztály II. Fényképtár III. Adattári-Könyvtári Osztály IV. Restauráló Osztály V. Közművelődési Osztály VI. Igazgatóság a hozzátartozó titkársággal. A Gyűjteményi Osztályhoz tartozó gyűjtemények: — munkaeszközök — berendezési tárgyak — egyéb háztartási és használati eszközök — üveg- és kerámiatárgyak — viseleti eszközök — vegyes textília — zászlók — kitüntetések, jelvények — bélyegzők — pénzek és pénzértékű anyagok — bélyegek — képzőművészeti alkotások festmények grafikák szobrok plakettek — fegyverek — nemesfémtárgyak — egyedi történelmi emlékek — plakátok — röplapok — egyedi újság- és folyóiratpéldányok — történelmi nyomatok — térképek — egyéb kisnyomtatványok — igazolványok, oklevelek — egyéb iratok A Fényképtár gyűjteményébe tartoznak: — portrék — magyar történelmi fényképek — nemzetközi, illetve külföldi történelmi fényképek — városképek — viselettörténeti fényképek — fényképnegatívok — diafilmek. A könyvtár részben könyvgyűjteményi jelleggel működik, de a szakkönyvutáni rész történeti muzeológiai irodalmat is gyűjt. A szakág fejlődéséhez a legkedvezőbb feltételek a megyei múzeumi szervezetekben alakultak ki, hiszen a megyék gyűjtőköre, ha meghatározott földrajzi korlátozottsággal is, de felöleli egész területük történeti anyagának gyűjtését. A megyei történeti osztályok minden megyében létrejöttek, így megteremtődtek azok a szervezeti keretek, melyek elvileg biztosítják a történeti muzeológia egységes megyei fejlesztését. Szerintünk — helyesen — ezeken az osztályokon belül oldják meg a megyei szervezetek a helyi munkásmozgalom történetének kutatását is. A történeti muzeológia az elmúlt évtizedben elsősorban a munkásosztály és a munkásmozgalom emlékanyagának összegyűjtésével foglalkozott, és ennek legfontosabb muzeális anyaga — legalábbis az 1945 előtti időket illetően — bekerült a gyűjteményekbe. Elmaradás van a felszabadulás utáni időknek, különösen a szocialista építőmunka korszakának köztörténeti és művelődéstörténeti anyagainak begyűjtése terén; hányos még a többi társadalmi osztály és réteg történetének muzeológiai feldolgozása. A szakág szakított a politikatörténetnek az összefüggésekből kiszakított szemléletével. A politikatörténetet a társadalom, a kultúra, az életmód történetével szerves egységben kezeljük. A történeti muzeológia módszertana természetesen még nem olyan kidolgozott, mint a hagyományos muzeológiai szakágaké. Hiba volna azonban elhallgatni azokat az eredményeket, amelyeket eddig elértünk.