Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [15] 1985. 40 p.

Szűcs László: A dán munkásmozgalmi archívum és magyar vonatkozásai

SZŰCS LÁSZLÓ: A DAN MUNKÁSMOZGALMI ARCHÍVUM ÉS MAGYAR VONATKOZÁSAI Az Arbejderbevaegelsens Bibliotek og Arkiv (ABA) Koppenhága egyik munkásnegyedében, a Carlsberg Sörgyár közelében található. 1974 óta a Folkets Hus (Népház) ekkor elkészült épületében működik. Modern elhelyezése, berendezkedése ellenére egyike Európa legrégibb ilyen jellegű intézményeinek. Dánia Szociáldemokrata Pártja az 1908. évi kongresszusán határozta el, hogy létrehozza dokumentumainak állandó és nyilvános őrzőhelyét. Példaként Németország Szociáldemokrata Pártjának még a múlt század 60-as, 70-es éveiben létrehozott archívuma, illetve a svéd munkásmozgalom 1904-ben megnyitott archívuma és könyvtára szolgált. 1909 tavaszán a dán szakszervezetek kongresszusa is csatlakozott a párt kezdeményezéséhez és még ugyanezen évben, a koppenhágai munkásotthon helyiségeiben meg is kezdte munkáját a munkásmozgalmi könyvtár és levéltár. Később kiegészült a gyűjtemény fenntartóinak köre a Munkásszövetkezetek Központjával. Az intézet a mai napig ezen szervezetek felügyeletével működik, vezetősége az említett szervek által delegált tagokból kerül ki. Az anyagiakat egyre nagyobb mértékben — ma már szinte teljesen — az állam biztosítja. A könyvtár és levéltár feladata, mint statútumában olvasható: — a dán munkásmozgalom valamennyi irányzatának, ágazatának tevékenységéből származó könyvek, más nyomtatványok, iratok, képek, filmek, hanglemezek, hangszalagok — valamint a külföldi, nemzetközi mozgalom legfontosabb dokumentumainak — gyűjtése és megőrzése; — a dokumentumok bármily jellegű felhasználásának költségmentes biztosítása, a kutatási szabályok szerint; — a helyi munkásmozgalmi levéltári anyag megőrzésének előmozdítása, helyi munkásmozgalomtörténeti levéltárak létrehozásának segítése; — speciális könyvtárának kiépítése, illetve a fenntartó szervek irattári anyagának rendszeres átvétele. A gyűjtemény könyvtári része 70 000 kötetből áll. Ennek az állománynak a fele szorosan a dán munkásmozgalommal, míg a másik fele a nemzetközi és külföldi munkásmozgalommal kapcsolatos. Különösen nagy menynyiségű a német mozgalmat érintő anyag és ennek megfelelően a német nyelvű irodalom számszerűen is, csak ezután következnek a skandináv országokkal foglalkozó művek. A könyvtár és az archívum anyaga szervesen kiegészíti egymást: a könyvtárban szinte teljes és hiánytalan sorozatban megtalálhatók a különböző (párt, szakszervezeti, ifjúsági stb.) kongresszusok, konferenciák jegyzőkönyvei, anyagai, a sorozatok hiányait céltudatosan pótolják. Az archívumi anyag a következőképpen tagolódik : 1. munkásszervezetek iratai 2. jegyzőkönyvek gyűjteménye 3. irathagyatékok 4. egyedi dokumentumok, igazolványok gyűjteménye 5. képek, fényképek 6. plakátok 7. röpiratok 8. tárgyi emlékek Az első csoportban, a szakszervzeetek iratai között az egyik legterjedelmesebb, s leggazdagabb irategyüttest a szakszervezeti központ 1886-tól 1953-ig terjedő anyaga képezi, de itt találhatók a szakmai szervezetek (élelmezési, ruhaipari, szállító, kereskedelmi, kertészeti, gépkocsivezető stb.) anyagai is, jórészt a múlt század 70—90-es éveitől szinte napjainkig. Ugyancsak az első csoportba tartoznak a politikai pártok, így 1871-től a Szociáldemokrata Párt, továbbá a Baloldali Szociáldemokrata Párt iratai, valamint a Szocialista Néppárt és a Kommunista Párt iratainak egy része is. Ebbe a csoportba tartoznak a különböző ifjúsági szervezetek (Szociáldemokrata Ifjúsági Szövetség 1906—1920, Szocialista Ifjúsági Szövetség 1905—1909, Dánia Szociáldemokrata Ifjúsága 1920-tól, Szociáldemokrata Diákok 1920—1939, Tanulók Országos Szövetsége 1916—1923 stb.) iratai is. Ugyanide tartoznak a kulturális szervezetek iratai, így a Munkás Olvasóklub 1879-től 1960-ig terjedő iratai, az Esbjerg Munkásfőiskola 1910től, a Roskilde Főiskola 1960-tól kezdődő iratai, a Munkás Rádiózó és Televíziózó Szö-