Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szűcs László: Külföldi levéltárak magyar munkásmozgalomtörténeti vonatkozású iratai

inkább caak a legfontosabbnak itélt és tudott forráscsoportokra próbáltuk irányitani a figyelmet. VI. Az Osztrák Birodalom, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között indult magyar munkásmozgalmi szervezkedés jórészt az osztrák munkásmozgalom szárnyai alatt bontakozott ki. Évtizedeken keresztül nagyon is hozzánőtt a magyar szervezkedés az ausztriai párthoz. Csak fokozatosan ment végbe az önállósodás. Igy természetszerűleg az osztrák párt dokumentumai sok tekintetben rávilágítanak a magyarországi mozgalomra is. Ezzel a fejlődéssel távolról sem azonosítható, de bizonyos értelemben hasonló folyamat zajlott le 1918-1920-ban. A területváltozás nem volt olyan élesen időhöz kötött, hogy a kezdetben csak megszállt területen működő munkásmozgalmi szervezetek azonnal megszakították volna kapcsolataikat a budapestti pártszervekkel. Másrészt az ellenforradalommal szembehelyezkedő emigráció jórészt az ún. utódállamok mozgalmához csatlakozva, ezek lapjaiban, folyóirataiban megnyilatkozva kisérte figyelemmel a magyarországi eseményeket, köztük a munkásmozgalmi fejleményeket is. Korábbi személyes kapcsolatok alapján szervezeti érintkezések is kialakultak, a szomszédos országok magyar nyelvű baloldali lapjaiban magyarországi baloldali személyiségek is publikáltak. Az 1938-1940-ben, majd 1945-1946-ban bekövetkezett országhatár változások ismét azt eredményezték, hogy a szomszédos országok mozgalmi központjaihoz tartozott szervezetek egy-