Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szűcs László: Külföldi levéltárak magyar munkásmozgalomtörténeti vonatkozású iratai

része a magyar munkásmozgalmi központokkal került közvetlen kapcsolatba, ma jd a fordítottja következett be. Mindezek foly tán, mint ahogyan a mi központi pártarchivumunkban is vannak a szomszédos országok helyi mozgalmi szerveire vonatkozó iratok, ugyanígy találhatók olyan adatok a szomszédos országok párt, szakszervezeti stb. archívumaiban, amelyek a magyar mozgalmi központok tevékenységét tükrözik. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az ország határainak /főleg 1918 utáni/ változása folytán számos, főleg az elnyomó apparátus tevékenysége során keletkezett, a munkásmozgalmat is dokumentáló iratanyag került a szomszédos országokhoz. Igy az 1918 előtti főispáni, alispáni, közigazgatási bizottsági, polgármesteri, főszolgabírói iratok, a Horvát Minisztérium, valamint a Fiumei Kormányzóság iratai, az egyes gyárak, a társadalmi szervezetek iratai is - a dolog természetéből kö vetkezően - számos és nemcsak a helyi mozgalmakat, hanem az országos, sőt nemzetközi összefüggéseket is megvilágitó jelentést, tájékoztatót tartalmaznak. Ezek jórészt az egyes országok helyi /megyei/ igazgatási levéltáraiban, illetve esetenként a köztársasági /zágrábi, bratislavai/ központi levéltárakban találhatók. VII. Mind a magyar forradalmi mozgalmak emigrációja, mind pedig a felszabadulás idején a magyar elnyomó apparátus, illetve a volt uralkodó osztály tagjai jelentős mennyiségű és forrásértékű iratanyagot vittek magukkal külföldre. Ezek egy része, főleg a baloldali mozgalmak résztvevőinek iratai, idő_