Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [11] 1981. 202 p.

Szűcs László: Külföldi levéltárak magyar munkásmozgalomtörténeti vonatkozású iratai

országokkal kapcsolatos tárgyalásainak iratai az első világháború idején és azt követően. Találhatók itt szép számmal diplomáciai iratok a későbbi időszakból is, igy pl. Seymour M. Finger budapesti követségi tanácsos feljegyzései; Kari Janovszky - többek között Magyarországról is szóló - helyzetképei a második világháború időszakából. Hasonlóan fontos Montgomery, volt budapesti amerikai követnek a ¥ale Egyetemen elhelyezett magánlevéltára.. Hemcsak követi időszakából /1933-1941/, hanem az első világháború utáni békeelőkészitésre nézve is vannak jelentős dokumentumok e hagyatékban. A. hadilevéltárak a nemzetközi munkásmozgalmi vonatkozású dokumentumok ugyancsak gazdag forrását jelentik. Közülük a magyar eseményekre nézve elsősorban természetesen a szomszédos országok ilyen archívumai jöhetnek számitásba. Végül meg kell emliteni, hogy a nemzetközi összefüggéseket - köztük a magyar vonatkozásokat - megvilágító, gyakran alapvető fontosságú dokumentumok találhatók az egyes országok kormányfői, illetve államfői fondjaiban is. Igy az osztrák Kari Renner-nek a bécsi Haus-,Hof-und Staatsarchivben lévő, a Tanácsköztársaság története szempontjából fontos iratait kell kiemelni, valamint ugyanezen szempontból V/ilson amerikai elnöknek a washingtoni Central Library-ban lévő hagyatékát. Ezzel természetesen távolról sem merítettük ki az egyes orszánok magyar szempontból fontos, az állami szervek, az elnyomó apparátus által létrehozott iratanyagának felsorolását,