Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kun József: Munkásmozgalom-történeti források a Hadtörténelmi Levéltárban

A Magyar Tanácsköztársaság katonai iratai mind hadtörténelmi, mind munkásmozgalmi szempontból igen értékes történelmi forrásanyagnak számitanak: elénk tárják a fi atal proletárállam honvédő harcát^ a munkásokból és parasztokból toborzott Vörös Hadsereg hősies küzdelmét, erőfeszítéseit az intervenciós erőkkel és a belső reakcióval szemben. Különösen jelentős forrásértéket képviselnek a Hadügyi Népbiztosság, a Keleti, ill. Vörös Hadsereg Parancs nokság, a III. /Landler/ hadtestparancsnokság, a Vörös Őrség Országos Parancsnoksága fondjai. Az eredeti iratokon kivül levéltárunkban őrizzük volt vöröskatonák visszaemlékezéseit is. A munkásmozgalom történetének becses forrása a Vezérkari Főnökség iratanyaga. /1919-1920: Magyar Nemzeti Hadsereg Fővezérsége, 1921-1938: Honvédelmi Minisztérium VI, csoportfőnöksége, ill. katonai főcsoportfőnöksége./ Ez a szerv folytatta a Tanácsköztársaság leverését követően /1919-1920/ az egész ország területén a politikai szempontból megbízhatatlanok ügyében a nyomozást, polgári személyeket tartóztatott le, és eljárást inditott ellenük. Később a Vezérkari Főnökség ezirányú feladatait átvette a Belügyminisztérium és az igazságügyi szervek, de mint katonai hatóságnak továbbra is köze volt a munkásmozgalom letörését, ellenőrzését célzó intézkedések meghozatalához és végrehajtásához. Itt találhatók sztrájk esetére a katonák magatartását szabályozó intézkedések, május 1-é.k alkalmával az összetartást elrendelő parancsok, stb. Nagyon értékes források találhatók a lakosság politikai hangulatára, a fehérterrorral szembeni magatartására vonatkozóan. A Vezérkari Főnökség 2. osztálya anyagában a harmincas évek közepéig a külföldi baloldali emigránsok tevékenységére vonatkozó jelentések is találhatók. A második világháború időszakából emlitésre méltóak az 1940-es salgótarjáni és dorogi bányász-sztrájkokra vonatkozó hely-