Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kun József: Munkásmozgalom-történeti források a Hadtörténelmi Levéltárban

zetjelentések, karhatalom kirendelésére vonatkozó, viszony-, lag nagymennyiségű források. 1943-tól kezdődően egyre gyakrabban futottak be jelentések a Vezérkari Főnökséghez mindenekelőtt szlovákiai, kárpátaljai és jugoszláv területeken végrehajtott partizán akciókról. A Horthy-korszak területi katonai parancsnokságai nak fennmaradt fondjai ugyancsak tartalmaznak munkásmozgalmi vonatkozású iratokat, főként a Tanácsköztársaság leverését követően, 1919 őszén, 1920-ban. Az ország területét katonai körletekre osztották, Budapest, Kaposvár, ill. Szombathely, Pécs, Székesfehérvár, Debrecen, Szeged székhelyekkel. Jelentősebb mennyiségű iratanyaga a budapesti és a szombathelyi körletparancsnokságnak maradt fenn. Figyelemre méltó történelmi adalékokat szolgáltatnak a kutatóknak a karhatalmi kirendelések, a legénység és a munkások kapcsolatára vonatkozó utasítások, s egyéb, a rendszerellenes megnyilvánulásokról fennmaradt jelentések. A fehérterror hirhedt különítményeinek iratai nagyrészt elpusztultak vagy megsemmisítették őket. Egyedül a Prónay különítmény működéséről maradt fenn jelentősebb menynyiségü irat, de kisebb irattöredékeket őrzünk néhány budapesti kerületi, újpesti karhatalmi század irataiból is az 1919-1920-as évekből. A Hadtörténelmi Levéltár őrzi a Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyei,

i a Jász-Uagykun-Szolnok vármegyei testne velési és népgondozó felügyelőségek, a Tolna vármegyei testnevelési felügyelőség és a budapesti I. honvéd hadtest le vente parancsnoka fondtöredékeit. Viszonylag teljes az elsőnek emiitett felügyelőség fondja, átfogja az 1923-1944 közötti időszakot. A fenti szervek, kivéve az I. hadtest leventeparancsnokának iratait, a békeszerződésben megtiltott hadkiegészítési feladatokat látták el rejtetten 1938