Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt archívumai számára [10] 1980. 150 p.

Kun József: Munkásmozgalom-történeti források a Hadtörténelmi Levéltárban

A szabadságharc leverését követó rendkívüli intézkedések körébe tartozott a katonai kerületek megszervezése Pest, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad székhellyel /K.K. Militar Districts Commando Pest, Pressburg, Ödenburg, Kaschau, Grosswardien /. A katonai kerületek két vagy több polgári kerületet foglaltak magukba. Legfontosabb feladataik egyike a közrend és nyugalom biztosítása volt, szükség esetén katonai karhatalom kirendelése révén is. A fentebb felsorolt parancsnokságok iratai az 1848-1855 közötti évekből vannak levéltárunk őrizetében. A munkásmozgalom szempontjából legértékesebb a pes ti és pozsonyi katonai kerületi parancsnokságok anyaga. Ezekben a kerületekben volt a legtöbb ipari létesítmény, bánya, itt voltak nagyobb számban bérmunkások. Az iratokban számos adat található a szocialista-kommunista eszmék propagálására, a bányászok elégedetlenségére, magatartására, szociális helyzetükre, kisebb-nagyobb megmozdulásaikra vonatkozóan. Az iratok jellegének illusztrálására kiemelünk néhányat a pesti és pozsonyi kerületi parancsnokságok anyagából. - Báró Geringer, a polgári közigazgatás irányitója közli a pesti kerületi parancsnoksággal,hogy a munkásszervezkedés központja London. Elrendeli, hogy bizalmas úton meg kell vizsgálni, vannak-e már az országban munkás, torna, vándortámogató egyesületek és dalárdák? /1850./ - A soproni kerületi parancsnokság értesiti a pesti kerületi parancsnokságot, hogy kommunista tanok terjesztéséért elfogták Pescherer Lajos és Knippelt Antal szabó legényeket. /185L/ - A 8. vértesezred jelenti a pozsonyi kerületi parancsnokságnak, hogy Maschek Perenc Gusztáv ezred hadbiró Selmecbányára utazott, ahol megkezdődik a bányászok bányaigazgatóság elleni felkelésének kivizsgálása. /1852./